Hogy mitől nyomelem egy nyomelem? Attól, hogy szervezetünkben - a vas kivételével - szinte csak nyomokban fordul elő, megléte azonban elengedhetetlen testünk, anyagcserénk megfelelő működéséhez. Ilyen a jód is, mely egy felnőtt ember szervezetében kb. 15-20 mg-os mennyiségben található, amelynek 70-80%-a a pajzsmirigyben van. Mit érdemes még tudni róla? Gyorstalpaló, érdekességek.
1. A jód alapvető eleme a pajzsmirigyhormonoknak, amelyek az anyagcsere-folyamatokat, a növekedést, a szellemi fejlődést és a fehérjeszintézist szabályozzák. A szellemi fejlődés elmaradása, a visszamaradottság világszerte megelőzhető jód utánpótlással.
2. Az élelmiszerek jódtartalma függ az éghajlat, a talaj és a víz jódellátottságától, a növények jódtartalma pedig a talaj jódtartalmától és ennek hozzáférhetőségétől függ. Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát a takarmány, illetve az ivóvíz jódszintje befolyásolja.
3. Jódban különösen gazdagok a tengeri halak, kagylók. A legkevesebb jódot a növények tartalmazzák. Hogy megfelelő mennyiségű jódhoz jussunk, fogyasszunk tengeri halféléket, kagylót, algát legalább kétszer egy héten, és ha lehet, használjunk jódozott sót, illetve olyan feldolgozott élelmiszereket (mint a kenyér, sült termékek, sajt és levesek), amelyekhez jódozott sót adtak.
4. Kevesen tudják, de a jód megtalálható a tejben és a tojásban, de még az ivóvízben is.
5. A jódnak a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni.
6. A jódhiány legszembetűnőbb jele szervezetünkben a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása, míg túladagolás esetén emelkedett pajzsmirigyműködés lép fel.
