Mészáros János az Informatika a Társadalomért Egyesület által rendezett Infotér konferencia nulladik napján tartott előadásában elmondta, hogy az informatikai fejlesztések célja a betegközpontú ellátás megteremtése.
Milliárdokban mérhető forrás
Elmondása alapján a 2014 és 2020 közötti időszakban 20 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. A tervezett fejlesztések között szerepel az e-recept bevezetése, az online adatbevitel biztosítása az intézmények részére, a betegek számára pedig az adataikhoz való hozzáférés lehetővé tétele.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy ez évtől négy lépcsőben emelik majd az ágazatban dolgozók bérét, ez 2017-ben 81,6 milliárd forint többletkiadást jelent a költségvetés számára. Hozzátette: fontos az egészségügyi dolgozók képzése és továbbképzése, valamint az uniós források hatékony felhasználása. A háttérintézmények folyamatban lévő átalakítása kapcsán kiemelte, hogy az intézményrendszer átalakítása a hatékonyság növekedését célozza.
Mészáros János hangsúlyozta, hogy bár az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően javul a betegellátás színvonala, nem váltható ki általuk az orvos-beteg kapcsolat.
A közelmúltban létrehozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről elmondta, a hálózat révén új szolgáltatások válnak elérhetővé, a rendszer használata pedig nagymértékben növeli a költséghatékonyságot is.
Szem előtt a betegek igényei
Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója elmondta, a közelmúltban egy 58 milliárd forintos csomagot nyújtottak be az ellátóközpontnak, amely számos informatikai vonatkozású fejlesztést tartalmaz, köztük labor- és patológiai fejlesztést, a gyermeksürgősséget és az egynapos sebészetet érintő beruházásokat.
A főigazgató azt hangsúlyozta, hogy a különböző projekteknél minden esetben a betegek igényeit tartják elsősorban szem előtt, ezt követi a megfelelő munkakörülmények biztosítása.
Németh László fontosnak nevezte a betegutak feltérképezését és kedvező irányba terelését, valamint beszélt arról is, hogy létrehoztak egy olyan adatbázist, amelynek segítségével összehasonlíthatóak az intézmények szakmai adatai.
Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy a szakmai típusú adatbázis mellett rendelkeznek egy törzsadat rendszerrel is, amely többek között a lakossági nyilvántartást tartalmazza. Kitért arra is, hogy az elmúlt hat esztendőben jól kiépített, webalapú kommunikációs rendszert hoztak létre, amely egyebek mellett tartalmazza a járványügyi, kémiai biztonsági, sugáregészségügyi nyilvántartást.
