A tekintélyes The Lancet orvosi folyóiratban megjelent új tanulmány mögött álló kutatók 195 országban vizsgálták az emberek étrendjét a saját felmérési adataik, valamint az értékesítési statisztikák és a háztartási kiadások adatai alapján. Ebből becsülték meg a rossz étrend hatását a betegségek, köztük a szívbajok, bizonyos rákos megbetegedések és diabétesz halálozási kockázatára. Más globális kockázati tényezőkkel (például a dohányzással és a kábítószerfogyasztással) összefüggő halálesetek számát is kiszámították az összehasonlíthatóság érdekében.
"A tanulmány arra mutat rá, hogy a rossz étrend a világ legtöbb országában a halálesetek vezető kockázati tényezője. Az egészségtelen táplálkozás pedig károsabb, mint a dohányzás vagy a magas vérnyomás" - állítja Ashkan Afshin , a Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és értékelésekkel foglalkozó intézetének (IHME) vezetője, a tanulmány szerzője.
Melyik országokban étkeznek a legjobban?
Izrael, Franciaország, Spanyolország és Japán - ezeken a helyeken a legalacsonyabb az étrendhez kapcsolódó betegségek aránya. "Általában az olyan országok szereztek jó helyezést a listán, ahol a mediterrán étrendhez állnak közelebb, s ahol nagyobb mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget, magvakat és egészséges olajat (beleértve az olívaolajat és a halból származó omega-3 zsírsavat ) fogyasztanak. Ezekben az országokban a legalacsonyabb az étkezés miatti halálesetek száma" - mondta Afshin.
A kutató felhívta a figyelmet, hogy néha ugyanabban az országban meglehetősen szélsőséges normákat követnek. A lista 11-ik helyén álló Mexikóban például sok teljes kiőrlésű gabonát (kukorica tortillát) fogyasztanak, a teljes kiőrlésű gabonák pedig előnyösek. Másrészről Mexikóban fogyasztják a legtöbb cukorral édesített italokat. "Nehéz megmondani, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék előnyei mennyire kompenzálják a túl sok cukor miatti kockázatot, de ez a probléma számos országban látható."
A probléma leginkább azzal van, hogy sok ember szerte a világon nem képes megfizetni az egészséges ételeket. A világon 800 millió ember nem kap eleget enni, de eközben legalább 1,9 milliárd ember túlsúlyos , fontos megjegyezni, hogy az éhség és az elhízás egyaránt az alultápláltság jele, annak két formája. Ennek költségei pedig megdöbbentőek. Világszerte az alultápláltság évente 3500 milliárd dollárba kerül, a túlsúllyal és az elhízással kapcsolatos olyan rendellenességek miatt, mint a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a 2. típusú cukorbetegség további 2000 milliárd dollárral toldja ezt meg.
Nem csak élelmiszerre van szükség
A megoldás nem egyszerű, mert a közelmúltban a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmányban a University of Guelph kutatói bemutatták, hogy nincs elég gyümölcs és zöldség ahhoz, hogy mindenkinek jusson.
"Egyszerűen nem tudunk egészséges étrendet követni a jelenlegi globális mezőgazdasági helyzet miatt" - jelentette ki Evan Fraser , a Guelph Egyetem Arrell Élelmiszer Intézetének igazgatója. Szerinte túl sok zsírt, túl sok cukrot és túl sok keményítőterméket gyártunk. Tehát az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági termelők is szerepet játszanak az élelmezési válságban. A szakember szerint globális szinten nincs összhangban a táplálkozási szükségletünk azzal, amit gyártunk.
A Lancetben megjelent tanulmány szerzői ezért azt mondják, hogy szerintük koordinált, globális erőfeszítésekre van szükség a táplálkozási igények kielégítése érdekében. Úgy vélik, hogy az étrend javítása nem lesz könnyű: számos kezdeményezésre lehet szükség, beleértve a táplálkozással kapcsolatos oktatást és az egészséges élelmiszerekhez való jobb hozzáférés megteremtését, valamint a mezőgazdasági termelés újragondolását.
