Úgy tűnik, a hazai kutatások igazolják az egészségügyi miniszter szakmai körökben nagy vihart kavart kijelentését a téves diagnózisok nagy számáról. Nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól.
Orvoscsoportok, szakmai szervezetek és az ellenzék tiltakozását váltotta ki Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, amikor nemrég a parlamentben egy tanulmányra hivatkozva kijelentette: Magyarországon minden ötödik beteget félrekezelnek orvosai. Egy beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is ezt a számot használta. A kijelentést tegnap a parlamenti bizottsági ülésen boncolgatták. A kormánypárti Kökény Mihály (MSZP), a testület elnöke úgy fogalmazott: nem volt szerencsés, hogy a miniszter a betegek félrekezeléséről beszélt. Mikola István (Fidesz) alelnök szerint ezt a kijelentést csak a miniszter tisztázhatja, ha elnézést kér. Ellenkező esetben - tette hozzá - le kell mondania.
A hazai szakemberek által publikált kutatások az egészségügyi miniszter kijelentésének igazát bizonyítják.
A Lege Artis Medicinae című szakmai folyóiratban közzétett kutatás azt állítja, hogy a daganatos betegek mintegy 20 százalékát, tehát ötödét hibás diagnózis alapján kezelik Magyarországon.
Az adatok finomabb bontásából kiderül, hogy a hibás diagnózisok többségében nem az orvos végzi rosszul a munkáját, hanem a körülmények (például gyakran a beteg gyors halála) akadályozzák meg, hogy megtalálják és kezeljék az igazi bajt. A rossz diagnózisoknak 40 százalékáért tehető felelőssé maga az orvos - az ilyen esetek mintegy háromnegyed részében a tévedés nem befolyásolja a kór lefolyását, egynegyedében igen.
Egy másik, szakmai körökben vitatott, egyébként az Egészségügyi Minisztérium megrendelésére Egerben készült kutatás - amelyre érintőlegesen szintén hivatkozott az egészségügyi miniszter -, a daganatos betegségek kezelésében mértnél valamivel rosszabb arányt mutatott ki általában a kórházi diagnózisok között, szintén boncolások adataira hivatkozva. Ez a tanulmány 20 százaléknál is magasabbra becsülte a téves diagnózisok arányát, ráadásul évről évre romló tendenciát jelezve.
Magyarországon eddig alig mérték érdemben a kórházi gyógyítás minőségét. Így az, hogy mennyire gyakori a kórházi fertőzés, a téves diagnózis, a gyógyszerezési hiba vagy akár rossz minőségű ellátás miatt bekövetkező egészségkárosodás, nehéz megbecsülni.
Más országok kutatásai, tapasztalatai alapján Kulin László, a témában jártas szakértő, orvos-jogász mindenesetre úgy kalkulált, hogy a magyar kórházak évi 2,5 millió páciense közül minimálisan 96 200 esetben (0,4 százalék) fordulhat elő a kezelés következtében egészségkárosodás. Ezen esetek 13,6 százaléka (13 083) következményeként meghal a beteg. Szintén matematikai alapon jut arra a következtetésre, hogy 6700 ember halálát okozza a nem megfelelő színvonalú ellátás.
A miniszter orvosi tévedésekkel kapcsolatos kijelentését a külföldi elemzések is igazolják. Egy 1966 óta folyamatosan végzett kórbonctani elemzés szerint külföldön 8,4 és 24,4 százalék között szóródik a téves diagnózisok aránya.
Ha a fenti hazai kutatások adatai mérvadóak, Magyarország az orvosi tévedések arányát tekintve a sereghajtók között van.
- A becsült számokhoz képest csak az esetek töredéke, szinte a jéghegy csúcsa kerül legalább szakmai szinten nyilvánosságra - állítja Kulin László. Ezt jelzi, hogy évente mindöszsze 300-500 műhibaper kerül a bíróságok elé. A jogi, egészségügyi rendszer az ágazatot nem a károsodások okainak feltárására, hanem azok eltitkolására ösztönzi. Pedig, ha tudjuk, mi okozza a problémát, fölkészülhet a kórház, az orvos.
A szakember közölte: az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó egészségkárosodás nem magyar átok, a világon mindenütt problémát jelent. Száz kórházi ellátásra hozzávetőlegesen 5-15 károsodás jut. Ám a legtöbb helyen amellett, hogy azok szenvedő alanyait próbálják kárpótolni, keresik azokat a lehetőségeket is, amelyek elvezetnek a biztonságosabb ellátórendszer kialakításához. S bár Magyarországon a műhibaperek 70-80 százalékában a beteg javára és kárpótlásáról dönt a bíróság, a számokból az is kitűnik, hogy kevesek kiváltsága mindez. Valamit rendszerszerűen is tenni kéne a biztonságosabb ellátás érdekében - állítja Kulin László. Ugyanakkor - szerinte - egy út biztosan járhatatlan: az, amely a probléma megoldását az egyéni felelősség misztifikálásában, a hiba elkövetésével meggyanúsított emberek megnevezésében, illetve megbüntetésében vagy megszégyenítésében látja.
