- Az egyik leglelkesebb, leginkább tettre kész külföldi delegáció, amely valaha nálunk járt - minősítette magyar vendégeit az amerikai James DeCaro professzor, a Siketek Nemzeti Műszaki Egyetemének (NTID) nemzetközi programigazgatója.
A Rochesteri Műszaki Egyetemen (RIT) működő NTID-nak (amely az Egyesült Államokban nem az egyetlen siketeket oktató egyetem) 1200 diákja van - Magyarországon ma összesen mintegy 140 súlyos hallássérült tanul a felsőoktatásban. DeCaro évek óta keresi annak a lehetőségét, hogyan tudná az NTID átadni a fogyatékkal élők felsőfokú oktatása terén felhalmozott tapasztalatait.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány szervezésében egy hétig hat magyar szakember tanulmányozta a jegyzetkészítő és a feliratozó szolgáltatásokat. Terveik szerint ősztől már a rászoruló magyar diákok, a siketeken és nagyothallókon kívül az enyhébb látássérültek, valamint a diszlexiások is megkapják azt a segítséget, amellyel sikeresen teljesíteni tudják a többiekével egyenlő követelményeket.
A Rochesterben járt szakértői csoport tagja volt Ungár Nóra, a Magyar Jelnyelvi Programiroda igazgatója; Kovács Krisztina, az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Karának oktatója, az egyetem fogyatékosügyi koordinátora; Horváth Balázs, a TF fogyatékosügyi koordinátora, aki maga is hallássérült; a jelnyelvi tolmácsok képzésében résztvevő Henger Krisztina, az ELTE majdani jelnyelvi laboratóriumának menedzsere; valamint a Pázmány egyetemről Prószéky Gábor informatika professzor és Szomolányi Márta, a dékáni hivatal vezetője, fogyatékosügyi koordinátor. Mint elmondták, azt tervezik, hogy a feliratozás és a jegyzetkészítés elsőként az ELTE és a Semmelweis Egyetem hallgatói számára lesz elérhető, s ha a kísérlet beválik, a szolgáltatás országossá válhat.
Az NTID-n a jegyzeteket egységes rendszerben, a kurzusokat már elvégzett, halló tanulók készítik rászoruló társaiknak, és ezért fizetséget kapnak. Egy másik, az amerikai tapasztalatok alapján felmerült ötlet: mivel a hallássérültek az írás-olvasásban, illetve a szövegértésben is elmaradnak kortársaiktól, megfontolandó lenne számukra az egyetem előtt egy "felhozó" évet beiktatni, mert most még csak a kiemelkedő képességű gyerekeknek van esélyük megbirkózni a követelményekkel.
A magyar felsőoktatásban jelenleg négy ezrelék a fogyatékkal élő diákok aránya, míg Nyugaton 5-6 százalék. Az, hogy az egyetemisták között már 140 hallássérült diák tanul, már így is örvendetes növekedés, amihez az is hozzájárult, hogy a felvételi minimumot teljesítő fogyatékkal élőknek nyolc plusz pontot adnak.
