A sajtótájékoztatón a lakosság testi-lelki állapotáról készített felmérés gyorsjelentését ismertették.
A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) elnevezésű országos reprezentatív felmérés keretében több mint 10 ezer embert kérdeztek meg. Kopp Mária egyetemi tanár, az intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a világon még soha nem végeztek ilyen széles körben utánkövetéses vizsgálatot.
Az 1988-as első felmérést 1995-ben és 2002-ben megismételték, 2005-ben pedig pótlólagos adatfelvételt végeztek, hogy nyomon kövessék a megkérdezettek sorsát. A több mint 10 ezer válaszadóból 8 ezren egyeztek bele a folytatásba, s végül 4698-an töltötték ki a kérdőíveket.
Kopp Mária ismertetése szerint, míg 1960-ban a 40-69 éves férfiak korosztályából 20.736-an hunytak el, 2005-ben 32.131-en: negyvenöt év alatt 55 százalékkal emelkedett a halálozás. A nők körében ugyanakkor 4 százalékkal csökkent.
A legtöbben daganatos betegségben hunytak el. A gyakoriságban ezután következnek a szív- és érrendszeri betegségek és az agyi keringési zavarok, majd az erőszakos okok (baleset, öngyilkosság, gyilkosság) miatti elhalálozások.
Kopp Mária kiemelte, hogy a férfiak sokkal érzékenyebben reagálnak a társadalmi változásokra, mint a nők. Esetükben a munkahelyi bizonytalanság háromszorosára emelte a korai halálozás valószínűségét.
A súlyos depressziós tünetegyüttes ötször magasabb halálozási arányokkal járt együtt: az elhunytak 24 százaléka szenvedett súlyos depresszióban, míg a teljes mintában a férfiak között ez az arány 5,8 százalékos volt.
Kifejtette: az érettséginél alacsonyabb végzettségű férfiak esetében kétszer magasabb volt a halálozás 2002-2005. között, mint a magasabb végzettségűek között. A kedvezőtlen tényezők közé tartozik a rivalizálás, az alacsony jövedelem, valamint a házastárs hiánya, ami duplájára növeli a korai halálozás rizikóját.
Hozzájárul a rossz halálozási mutatókhoz, hogy a férfiak egészségügyi panaszok esetében lényegesen ritkábban és sokszor késve kérnek orvosi segítséget.
A nőknél a társas kapcsolatok elégtelenségét és a negatív hozzáállást, az elégedetlenséget emelte ki vezető rizikótényezőként a professzor.
Mint mondta, a nőknek fontos a munkahelyi légkör, negatívan befolyásolja életkilátásaikat a család anyagi helyzete, a gépkocsi, számítógép hiánya. A feleség elégedetlensége viszont komoly rizikótényező a férfiak számára.
Kopp Mária hangsúlyozta azonban, hogy a kedvezőtlen halálozási mutatók elsősorban a középkorú férfiakra jellemzők. Magyarországon életmódváltás tapasztalható, javulnak az idősek és az újszülöttek életkilátásai, növekszik az átlagos életkor - tette hozzá.
