A vészhelyzeti ( sürgősségi ) betegellátás rendszere a betegek számára folyamatosan hozzáférhető volt, azonban nem volt biztosított, hogy a betegek az egészségi állapotuk által indokolt időn belüli ellátást megkapják - ismertette Domokos László, az ÁSZ elnöke. Kifejtette, hogy az e területet érintő, nagy nyilvánosságot kapott esetek, problémák kivizsgálása nem történt meg, valamint törvénysértőnek nevezte, hogy a betegek - túlnyomó részben - nem kaptak tájékoztatást a sürgősségi betegellátótól az ellátási kategóriába sorolás eredményéről, annak jelentőségéről és a várható várakozási időről sem.
Sok a hiányosság
Az ágazat irányításáért felelős miniszter az ágazati fejlesztési célokat meghatározta, ugyanakkor a tervezett fejlesztések pontos tartalmát, eszközeit és egyéb feltételeit nem. A cselekvési terv nem tartalmazta az e terület fejlesztéséhez szükséges beavatkozások tárgyi, személyi és anyagi feltételeit, illetve az ágazatirányító a jogszabályi előírások ellenére nem gondoskodott a kitűzött célok megvalósításának nyomon követéséről és értékeléséről - mondta el Németh Erzsébet, a számvevőszék felügyeleti vezetője. Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a minimumfeltételek meglétét csak az adott (sürgősségi) osztály működési engedélyének kiadásakor vizsgálták, a folyamatos rendelkezésre állásnál már nem.
Ezzel együtt történtek intézkedések az orvosi ügyeletek fejlesztése érdekében, megkezdődött a különböző sürgősségi szereplők közös informatikai rendszerének kiépítése és a budapesti akut kórházi rendszer átalakítása is.
Így vélekedik a lakosság
Az Állami Számvevőszék lakossági kérdőíves felmérést is készíttetett a sürgősségi betegellátás témakörében. A megkérdezettek túlnyomó többsége - 86 százaléka - tisztában van azzal, mi tartozik a sürgősségi ellátás körébe. A válaszadók 72,2 százaléka elégedett volt a mentőszolgálat által végzett sürgősségi ellátással, és 56,7 százalékuk úgy ítélte meg, hogy az ellátás számára elfogadható módon zajlott. A mentők kiérkezési idejére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek majdnem fele válaszolta azt, hogy nem kellett 15 percet várni a mentőre, 36,4 százaléka válaszolta azt, hogy 15-30 perc között értek hozzá, míg 12,1 százalékuk mondta azt, hogy fél óránál is többet kellett várni a mentőre.
A kérdőíves lakossági felmérésben a megkérdezettek 30,3 százaléka mondta azt, hogy kevesebb mint 15 perc alatt megkapta a sürgősségin a betegbesorolást, 23,3 százaléka 15-30 perc között, és 36 százalékuknak fél óránál többet kellett várnia erre. Arra a kérdésre, hogy tájékoztatták-e arról, hogy melyik kategóriába sorolták az állapota szerint és hogy ez mit jelent, a betegek 61,7 százaléka nemmel felelt. Domokos László szerint ez elfogadhatatlan, hiszen törvényi kötelezettség a beteget tájékoztatni az állapotáról.
Az ÁSZ-elnök kitért arra is, hogy a kormányzat tavaly elkezdte a sürgősségi betegellátás átalakítását, így a vizsgálat erre már nem vonatkozott. Az idén a sürgősségi ellátásban elindított változások és a triázsrendszer bevezetése már részben összhangban vannak az ÁSZ mostani jelentésében megfogalmazott javaslatokkal. Az ÁSZ az ágazatért felelős miniszternek javaslatokat fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül kell intézkedési tervet készítenie.
