Nem tekinthető reprezentatívnak a vizsgálat, amelyet még tavaly készített a Blikk arról, hogy a magyarok tartanak-e a szúnyogok által terjesztett betegségektől. A nagypéldányszámú lap olvasóinak véleménye azonban egyértelmű, a túlnyomó többség (78 százalék) már fél tőle , hogy a globális felmelegedés miatt nálunk is megjelennek olyan súlyos betegségeket (malária, zika, sárgaláz, dengue-láz, chikungunya-láz, nyugat-nílusi-láz stb.) terjesztő moszkitók, amelyek emberek millióinak okoznak szenvedést, és sok százezer lélek elvesztésében részesek. Jó hírünk van, ami a szúnyogoknak, rossz. Úgy tűnik egy igen hatásos módszert sikerült kidolgozni a vérszívók ellen, amelynek a terepkísérletei is megkezdődtek.
Talán nem a legjobb szóvicc a legombázás, de valóban annyira hatékony csapásmérő eszköz lehet a most bemutatott genetikai megoldás, hogy érdemes bombához hasonlítani. Burkina Fasóban végzett a kísérletek során a szúnyogok száma 99 százalékkal csökkent 45 napon belül a Marylandi Egyetem (UMD) és a nyugat-afrikai nemzetek IRSS kutatóintézete szerint. Éppen ideje volt egy erős védelmi megoldásnak, mert a nőnemű anopheles szúnyog által terjesztett malária egy igazán veszélyes betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2017-ben az egész világon becslések szerint 219 millió megbetegedés történt, amelyek 435 ezer halálos áldozattal járt, javarészt Afrikában.
Ausztrál pók szállította megoldást
Brian Lovett, a Marylandi Egyetem entomológiai tanszékének vezetője, a Science folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője kifejtette: "Nincs olyan transzgénikus malária-ellenőrző módszer, amely ilyen közel volna a tényleges terepvizsgálathoz. Ez a tanulmány nagy lépést jelent, és precedenst teremt más transzgenikus módszerek előmozdításához". Szerinte sikerült áttörniük egy gátat, amikor a Metarhizium pingshaense gomba egy törzsét bevonták a kutatásba, és elérték, hogy megfertőzze a vadon élő szúnyogokat. A gomba genetikai módosítása ugyanis olyan toxin előállítását teszi lehetővé számára, amely az ausztrál Blue Mountains hegységben élő tölcsérhálóspók mérgében található.
A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a géntechnológiával módosított gomba gyorsabban megölte a szúnyogokat, mint amilyen gyorsan tenyészteni tudták őket. A rovarölő szert ezután Burkina Fasóban egy erre a célra felépített 600 négyzetmétert meghaladó kiterjedésű kunyhókat, növényeket és tenyészmedencéket tartalmazó "faluban" szabadították fel, amelyet teljes egészében hálóval borítottak be, hogy megakadályozzák a rovarok elmenekülését.
Raymond St. Leger, az UMD entomológus professzora és a tanulmány társszerzője a scidev.net szerint azt mondta: "Érdemes úgy gondolni a gombára, mint egy injekcióstűre, amit arra használunk, hogy egy erős rovarspecifikus toxint juttassunk a szúnyogba. Ezek a gombák nagyon szelektívek. Tudják, hol vannak a szúnyogok a kémiai jelekből és a rovarok testének tulajdonságaiból. A törzs, amivel dolgozunk, szereti a szúnyogokat". Az egyetem szerint ez a tanulmány az első transzgenetikus megközelítést alkalmazó vizsgálat, amely kijutott a laboratóriumból, a malária elleni küzdelemben.
Colin Sutherland, a londoni higiéniai és trópusi orvostudományi iskola maláriaközpontjának igazgatója szerint az eredmények nagyon ígéretesek. "Az Anopheles elleni támadási módszer jelenleg az, hogy a szúnyogokat a beltérben próbálják megsemmisíteni szintetikus kémiai rovarölő szerekkel, amikor pihennek vagy csípni akarnak. Ez az új biocid megközelítés a szúnyogokat a szabadban és a beltérben, csípés és pihenés közben is elkaphatja, és kevésbé érzékeny a rovarölőkkel szembeni ellenállás problémájára " - jelentette ki.
