Az egészségügyi képzésre jelentkezők az átlagosnál nagyobb arányban nem tudják befejezni az egyetemet, körülbelül harmaduk lemorzsolódik a képzés során. A klasszikus, osztatlan képzésen ennél jobb az arány, a 2011/2012-es tanévben kezdőknek például a 17 százaléka nem szerzett diplomát - írja az Eduline .
Sokan jelentkeznek, kevesen végzik el
Az utóbbi néhány évben emelkedett az orvos- és egészségtudományi képzésekre jelentkezők száma: a tavalyi évben majdnem elérte a 11 ezret. Az ápolás és betegellátás a negyedik legnépszerűbb alapszak volt több mint ötezer jelentkezővel, míg általános orvosnak több mint 2700-an, fogorvosnak 1215-en, gyógyszerésznek 1118-an jelentkeztek. A hallgatók jelentős hányada azonban nem ér a képzés végére, a Felsőoktatási Elemzési Jelentések friss kiadványa ijesztő mértékű lemorzsolódásra hívja fel a figyelmet.
A legnagyobb arányban a dentálhigiénikus alapképzésből esnek ki a hallgatók: 67 százalékuk hagyja ott a képzést. Nagyon sokan nem fejezik be az ápolás és betegellátás, illetve a mentőtiszt szakokat sem, ezekben 40 százalék feletti a lemorzsolódás aránya. Ez azért is nagy gond, mivel mindkét szakmában szinte kezelhetetlen mértékűre nőtt a szakemberhiány. A lista másik végén az általános orvos-, a fogorvos -, illetve a gyógyszerészképzések állnak, ezeket hagyják ott a legkisebb arányban.
A nagyarányú pályaelhagyás miatt a következő években még komolyabb szakemberhiányra kell készülni az egészségügyben, 2020-ig körülbelül ezer orvos, 185 fogorvos és 120 gyógyszerész megy nyugdíjba. A kormány többek között pénzügyi ösztönzőket is bevet a hiányszakmák népszerűsítéséért. Már az alapszakos ápolók is pályázhatnak például a tanévenként akár 640 ezer forintos bevételt jelentő Mihalicza-ösztöndíjra. Cserébe viszont vállalniuk kell, hogy a végzést követő öt évből legalább két vagy három évig az állami egészségügyben dolgoznak majd.
Aki végzett, az is elmenne
A diplomát szerzett hallgatók sem kerülnek mind a magyar ellátórendszerbe, a kiadvány szerint a friss diplomás orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek harmada öt éven belül külföldön vállalna munkát, az egészségügyi alapszakokat végzett pályakezdők közül pedig minden negyedik dolgozna másik országban. Csupán a megkérdezettek 34,6 százaléka nyilatkozott úgy: nem tervezi, hogy más országba menne dolgozni. A bizonytalanok aránya is nagyon magas, 30 százalék feletti.
A külföldi munkavállalás egyik elsődleges oka a pénz, az orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészdiplomát szerzett pályakezdők fele elégedetlen a jövedelmével. A válaszadók közel fele a szakmai előmenetellel és a karrierépítési lehetőségekkel sem elégedett, illetve minden tizedik diplomás egyáltalán nem érzi megfelelőnek a munkája presztízsét, társadalmi megbecsültségét.
