A társadalom mintegy harmadát a teljes kiábrándultság jellemzi. A Policy Solutions elemző intézet és a Friedrich Ebert Alapítvány "A magyar rémálom" című kutatásának eredményét néhány napja Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója ismertette. A fókuszcsoportos vizsgálatokon és reprezentatív közvélemény-kutatáson alapuló felmérés során a személyes, valamint a Magyarország jövőjét érintő félelmekre kérdeztek rá - írja a nepszava.hu .
Boros Tamás elmondta, 1990 óta idén áprilisban történt meg először, hogy egy politikai erő nem a "magyar álomra" (mint pl. létbiztonság), hanem az emberekben rejlő félelmekre építve kampányolt - és meg is nyerte a választást. Ebből kifolyólag a kutatás első részében a társadalmi hangulatra voltak kíváncsiak. Kiderült: miközben általánosságban javult a közhangulat, a társadalom mintegy egyharmadát a teljes kiábrándultság, reményvesztettség, boldogtalanság jellemzi. A személyes félelmek között a legtöbben az anyagi bizonytalanságot említették első helyen.
Az ország jövőjével kapcsolatban az egyre romló egészségügytől félnek a legtöbben, majd az elszegényedéstől, a gazdagok és a szegények közti szakadék szélesedésétől, valamint a nyugdíjhelyzettől. Sokat elmond, hogy Magyarországon 2012 óta duplájára nőtt azok aránya, akik félnek az idegen kultúrájú emberektől, és egész Európában nálunk a legmagasabb azok aránya (62 százalék), akik azt állítják, senkit sem lenne szabad beengedni az országba - a második helyen álló cseheknél "csak" 30 százaléknyian vélekednek ugyanígy.
