A minap jelent meg az a nagy összefoglaló tanulmány a Lancet orvosi folyóiratban , amelyet a Világ Betegségterhe Hálózathoz kapcsolódó tudósok és szakértők állítottak össze az egészségügyre és a HIV/AIDS elleni küzdelemre fordított kiadásokról 188 ország 1995-től 2015-ig terjedő adatai alapján.
A Bill & Melinda Gates Alapítvány által finanszírozott kutatás szerint az egy főre jutó globális egészségügyi kiadások 1995 és 2015 között éves szinten 3,1 százalékos növekedést mutattak. A leggyorsabb növekedést a közepes jövedelmű országok csoportjában mérték, amelynek felső szegmensében mintegy 5,4 százalékkal, alacsonyabb jövedelmű szegmenségben pedig 4,2 százalékkal emelkedtek az éves egészségügyi kiadások egy főre vetítve. Ez 2015-ben 9700 milliárd dollárt jelentett a világon. A magas jövedelmű országok 2015-ben 6500 milliárd dollárt, a teljes egészségügyi kiadás 66,3 százalékát költötték el, míg az alacsony jövedelmű országok mindössze 70,3 milliárd dollárt, az összkiadás 0,7 százalékát.
A gazdagok magukra költenek
Az egészségügyi fejlesztési támogatások 1990 és 2017 között 394,7 százalékkal (29,9 milliárd dollárral) nőttek. Tavaly a becslések szerint 37,4 milliárd dollár fejlesztési támogatást folyósítottak az egészségügyre, amiből 9,1 milliárd dollárt (a teljes összeg 24,2 százalékát) célzottan a HIV/AIDS leküzdésére. Ez utóbbira 2000 és 2015 között összesen 562,6 milliárd dollárt fordított a világ, amelyből a kormányok 57,6 százalékot finanszíroztak. A kór elleni fellépésre fordítható összegek azonban csökkenni kezdtek, ami azt eredményezheti, hogy a járvány ismét felerősödhet.
A számokból kiviláglik, hogy a legtöbbet a gazdag országok költik egészségügyre, míg a legkevesebbet az alacsony jövedelműek, ahol az egészségügyi kiadás évente (személyenként) kevesebb mint 100 (2017-es vásárlóerő-paritáson számolt) dollár. Ezzel szemben a magas jövedelmű országcsoportban a területre jutó kiadások személyenként meghaladják az 5000 dollárt. Bár ezek az egyenlőtlenségek viszonylag jól ismertek, a betegségspecifikus kiadások becslése világszerte hiányos egyes területeken.
Nehéz az összehasonlítás
Az egészségügy néhány területén - beleértve az anyák és a gyermekek egészségét, a vakcinákat, a maláriát, a tuberkulózist és a HIV/AIDS-t - jobb a dokumentáltság. A betegségre vonatkozó egészségügyi számviteli módszertanokat - például a nemzeti AIDS-kiadások értékelését - is számos országban fejlesztették. De a fejlődés ellenére igen nehéz az egyes országok, sőt régiók és időszakok összehasonlítása, így a kutatók hozzávetőleges (95 százalékos biztonságú) adatokkal számolhattak csak.
Ennek a módszernek a segítségével aztán össze tudtak állítani egy 188 országot tartalmazó táblázatot, amely már meglehetősen jó összehasonlítást tesz lehetővé az egyes országok között. Ha Magyarország adatait a szomszédjaihoz mérjük, akkor nincs okunk az örömre, mert az egészségügy fejlesztésében (már ami a ráfordítások alapján látszik) csak Ukrajna teljesített rosszabbul nálunk. Illetve Ausztria is, de a jóval magasabb GDP arányában nyugati szomszédunk is sokkal többet költött polgárai egészségének érdekében, mint Magyarország.
Az alábbi táblázat elég világosan megmutatja, hogy Magyarországon az egészségügy fejlesztése a régiós átlag mögött kullog.
