Régebben a poszttraumás stressz miatt kialakuló pszichés rendellenességet katonai betegségnek tartották. Mára azonban világossá vált, hogy a civil életnek is vannak olyan veszélyei, amelyek PTSD-hez vezethetnek. Magyarországon többek között a Semmelweis Egyetemen végeznek kutatásokat ezen a területen. Perczel Forintos Dóra , a Klinikai Pszichológia Tanszék vezetője szerint a traumás stresszt általában olyan esemény váltja ki, mely során életünket veszélyben érezzük, a PTSD pedig ezt követően alakulhat ki. Felméréseikből kiderült, hogy ilyen jellegű problémákkal szembesültek a vörösiszap katasztrófát átélők, de elég volt a kiváltásához egy váratlanul nagy havazás is.
A professzor az egyetem híroldalán kifejtette : fontos beszélni az átéltekről, ez ugyanis segít az elfogadásban és az azt követő feldolgozásban. Magyarországon a múltbéli társadalmi traumák feldolgozatlanok, sokan érzik azt, hogy igazságérzetük nem áll helyre, amíg nem beszélik ki veszteségüket, ezzel pedig nem fejtik fel a pszichés zavar okát. Ha valaki elakad a tagadás fázisában és arra koncentrál, hogy ami vele történt, mennyire igazságtalan, kialakulhat a poszttraumás megkeseredés, aminek jele, hogy akár élete végéig ugyanazon őrlődik, és nem kér segítséget. A feldolgozás azért is fontos, mert ha ez nem történik meg, annak transzgenerációs hatása lehet, vagyis az érintett gyermeke, unokája is szoronghat, de akár éveken át rémálmok is gyötörhetik. Magyarországon ezzel a problémával egyelőre kevesen foglalkoznak, így a szakember szerint a PTSD előfordulási arányát sem ismerjük.
Kaszrált varázsgomba és ecstasy
Az Egyesült Államokban azonban a PTSD fontos pszichés betegségnek számít, ami először a vietnámi háborúból hazatérő katonák sorsa állított reflektorfénybe. A védelemért felelős illetékesek is komolyan veszik ezt a problémát, hiszen harcképtelenné teheti katonákat, vagy megakadályozhatja a társadalomba való visszailleszkedésüket. Ezért nem csoda, hogy a fejlett védelmi kutatásokkal foglalkozó kormányügynökség, a DARPA tett bejelentést a PTSD -ről. Új programja arra törekszik, hogy eltávolítsa a bosszantó hallucinációs mellékhatásokat az olyan új pszichedelikus gyógyszerekből, mint az ecstasy orvosi megfelelője az MDMA és a varázsgombábákból származó pszilocibin. A program jelenleg kutatási javaslatokat gyűjt össze, amelyek a PTSD és a depresszióra innovatív gyógyszeres kezelését teszi lehetővé, de a jelenlegi pszichedelikus gyógyszerek "kiszámíthatatlan következményei" nélkül.
A Focused Pharma projekt menedzsere a DARPA-nál Tristan McClure-Begley szerint az a céljuk, hogy megértsék a jelenleg hatékony gyógyszerek mögötti neurokémiai mechanizmust. A projekt végén szeretnének előállni egy olyan tablettával, amely a PTSD vagy a depresszió kezelésére alkalmas katonai egészségügyi környezetben, de nincsenek akut pszichedelikus hatásaik.
A projekt szakértői nem szívesen beszélnek konkrét vegyületekről, hanem azt említik meg, hogy bizonyos ellenőrzött gyógyszerek ígéretes eredményeket mutattak olyan neuropszichiátriai állapotok kezelésében, mint a krónikus alkoholfüggőség, a poszttraumás stressz és kezelésrezisztens depresszió. A bejelentést elemző New Atlas magazin szerint nyilvánvalónak tűnik, hogy a DARPA egyre növekvő számú kutatásra utal, amely szerint az MDMA és a pszilocibin hatásosak számos mentális egészségi állapot kezelésében.
Négy évet kaptak
Az ügynökség terve pedig több olyan kutatási projekt indítása, amelyek azt elemeznék, hogy a korábbi vizsgálatok során észlelt jótékony mentális változások elválaszthatók-e e gyógyszerek akut hallucinációs hatásaitól. A siker eléréséhez négy évük van, akkorra kellene egy új gyógyszert kifejleszteni, amely már készen áll az FDA (amerikai gyógyszerhatóság) gyógyszervizsgálataira , beleértve a humán klinikai vizsgálatokat is.
Az az alapfeltételezésük, hogy a célkeresztjükben lévő pszichedelikus hatóanyagok (például a pszilocibin és az MDMA ) feltételezetten "káros neurológiai hatásai" alapvetően nem kapcsolódnak a szerek hatékonyságához. Ezt szerintük az a számos kutatás sugallja, amelyeket ezekkel az anyagokkal végeztek. A DARPA rámutatott, hogy ezek a pszichedelikus szerek nagyon specifikus szerotonin receptorokat érintve befolyásolják az idegrendszert, s ezt az utat kihasználva próbálják ugyanazt a jótékony hatást elérni, de túlnyomórészt akut pszichoaktív tapasztalatok nélkül. Jelenleg azonban nem lehet tudni biztosan, hogy nem az adja-e a pszichedelikus gyógyszerek hatásosságát, amit a DARPA "káros idegrendszeri mellékhatásként" jelöl meg.
