A Magyar Betegbiztonsági Társaság (MABEBIT) elnöke, a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának főorvosa, dr. Baranyai Zsolt egy szakmai konferencián Dániát mutatta be követendő példaként, ha javítani szeretnénk a magyar betegbiztonság helyzetén.
Dániában komolyan veszik a betegbiztonság kérdését, s ezt az a 2004 elején hatályba lépett törvény bizonyítja, amely szerint az egészségügyi ellátásban résztvevőknek kötelező egy központi rendszerbe jelenteniük az ellátás során bekövetkező káreseményeket . A dánok ehhez kialakították azt az informatikai infrastruktúrát, amely alkalmas az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó hibák gyűjtésére, továbbítására, valamint azok központi elemzésére. A rendszer szavatolja az információt szolgáltató anonimitását. Mindezen túl törvény mondja ki, hogy a hibát jelentő személy ellen nem indítható szakmai, munkáltatói vagy jogi eljárás - olvasható a Magyar Orvosi Kamara honlapján .
A MABEBIT felmérést végzett a betegbiztonságról. A 45 kérdésre kérdésekre 411 orvos válaszolt. Megdöbbentő módon a válaszadó orvosok 9,5 százaléka sosem hallotta a betegbiztonság kifejezést, 55 százalékuk pedig nem tudta definiálni a fogalmát . Még döbbenetesebb adat, hogy 41 százalékuk nem tartotta biztonságosnak a saját munkahelyén végzett betegellátást, és 41 százalékuk válaszolta azt, hogy nem kap visszajelzést a betegbiztonsági problémákról a munkahelyén.
Arra a kérdésre, hogy mi járulna hozzá leginkább a betegbiztonság javításához, 26,5 százalékuk a humánerőforrás bővítését jelölte meg, de sokak szerint az anyagi helyzet javítása is eredményt hozna. A témához kapcsolódva több mint egyharmaduk szerint a harmonikus orvos-beteg kapcsolat kialakulását leginkább a munkaerőhiány gátolja.
Azt is megkérdezték, hogy részt vennének-e a nemkívánatos események gyűjtésében, ami a társaság elnöke, dr. Baranyai Zsolt szerint a betegbiztonság javítása érdekében az egyik alapvető feladat lenne. A válaszadók 42,5 százaléka azonban idő hiányában nem vállalna ilyen feladatot, és nagy többségük úgy vélte (87 százalék), hogy a média felszínes ezekben a kérdésekben, s legfőbb célja a botrányok kirobbantása és a minél nagyobb publicitás elérése.
Dr. Baranyai Zsolt szerint a betegbiztonság javítása érdekében alapvető szemléletváltásra lenne szükség, hiszen az ellátás során óhatatlanul történhetnek hibák, merthogy tévedni emberi dolog. Egy olyan komplex, bonyolult rendszerben, mint az egészségügyi ellátás, hibák, nemkívánatos események mindig előfordulnak. És bár a hibák száma csökkenthető, de a hibák sohasem szüntethetők meg teljesen. Rendszerszemléletben kell gondolkodni, hiszen az emberi hiba szinte mindig visszavezethető rendszerszintű hibára - szögezte le a MABEBIT elnöke. A hibák, a nem kívánatos események szisztematikus adatgyűjtésére lenne szükség. A folyamatos monitorozás mellett indikátorok létrehozása segítené a betegbiztonság javítását. A strukturált adatgyűjtést értelemszerűen szisztematikus elemzésnek kell követnie. Fel kell tárni és analizálni kell a gyökérokokat annak érdekében, hogy a megoldás ne csak a probléma tüneteire, hanem a ténylegesen kiváltó tényezőkre adjon választ. Ha megtalálták a probléma gyökérokát, gyakran át kell szervezni a folyamatokat, és amennyire csak lehet, minimalizálni kell az emberi tényezőket.
A rendszeresen előforduló kockázatok felmérésére és elemzésére a kockázatmenedzsment eszközét kell alkalmazni. Az értékelések eredményeit vissza kell csatolni, a munkatársaknak folyamatosan visszajelzést kell adni a betegbiztonsági problémákról. A hibákból (mind a személyi, mind a szervezeti) tanulni kell, s erre a legjobb módszer a kutatások szerint, ha a munkatársak folyamatosan megbeszélik a tapasztalataikat. Ehhez pedig olyan nyitott munkahelyi légkörre van szükség, amely nem a hibák eltitkolására ösztönöz, hanem támogatja azok felszínre kerülését.
Forrás: MOK
