A Neurology című folyóirat tette közzé a tanulmányt, amelynek szerzői megállapították, hogy az oktatás nem annyira fontos a kognitív hanyatlás és a demencia elleni küzdelemben, ahogy eddig gondolták. Összesen közel 3000, idősebb embert vontak be a vizsgálatokba, akinek életét átlagosan nyolc éven át követték.
A tudósok megállapították, hogy a több oktatás nem akadályozza meg a gondolkodási képességek károsodását, ha már egyszer megkezdődött a kognitív hanyatlás. A vizsgálat kezdetén a magasabb iskolai végzettségű emberek gazdagabb gondolkodási készségeket mutattak a különböző tesztek során, de végül az oktatás szintje nem befolyásolta, hogy a kognitív hanyatlás és bizonyos esetekben a demencia milyen gyorsan fejlődött ki, ha beindult a folyamat.
A romlás üteme ellen védtelenek maradunk
"Az oktatás némi védelmet nyújt a demencia kivédéséhez, de semmit sem jelent a kognitív hanyatlás mértéke szempontjából. Meglehetősen következetes választ találtunk arra, hogy az oktatás nem módosítja az időskori kognitív változás pályáját" - idézi a Time magazin Robert Wilson professzort, a Rush Egyetem neurológiai és viselkedéstudományi kutatóját.
A kutatók úgy gondolták, hogy az oktatás segíthet lassítani a demenciára jellemző kognitív hanyatlás ütemét. Főként olyan adatok alapján következtettek erre, amelyek azt mutatták, hogy nem minden embernél jelent meg a memóriakárosodás és a gondolkodási képességek csökkenése, akinél fizikai bizonyíték volt például az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozott mérgező plakkok és fehérjecsomók kialakulására az agyban. Feltételezték, hogy ez a jelenség az agysejtek nagyobb kognitív tartalékaival áll kapcsolatban, amelyet ezek az emberek életük során, az évekig tartó tanulás révén felépítettek. Minél nagyobb a tartalék, annál kisebb azoknak az agysejteknek a mennyisége, amelyeket a demenssé váló agysejtek magukkal rántanak.
Wilson mélyebben fel akarta tárni a kognitív tartalék elméletét, hogy jobban megértse a működését. Ennek érdekében tovább ment, mint a korábbi tanulmányok, amelyek pusztán a különböző szintű oktatásban részesült emberek agyi funkcióinak egy időpontban való összehasonlítását végezték el. Az új tanulmány azonban nyomon követte, hogy az emberek kognitív hanyatlásának üteme változott-e az iskolázottság szintjétől függően - és megállapította, hogy nem. A részvétel a magasabb szintű oktatásban nem vezetett lassabb visszaeséshez. Amikor Wilson halottak agyát tanulmányozta, azt is megállapította, hogy a több oktatás nem eredményezett kevesebb demenciára jellemző fizikai jelet, például nem volt kevesebb az agyi idegsejtek sérüléseinek száma, ahogy a plakkoké vagy a fehérjecsomóké sem.
Erősebb agyi sejthálózatok
"Megvizsgáltuk, hogy az oktatás vagy a kognitív tartalék bármely aspektusa nyújt-e valamilyen védelmet. Megpróbáltuk végigjárni az oktatás minden elemét, hogy lássuk, hol és milyen módon kínál védelmet. És nagyon kevés bizonyítékot találtunk rá" - mondta el a professzor. Az eredmények arra utalnak, hogy a magasabb szintű oktatás segíthet a sejtek erőteljesebb hálózatainak kiépítésében, ami, úgy tűnik, védelmet nyújt az öregedéssel megjelenő rosszabb minőségű sejtek felszaporodása ellen, de ha a kognitív hanyatlás megkezdődik, úgy tűnik, hogy ez az előny törlődik.
Wilson gyanítja, hogy mivel az oktatás hatása viszonylag korai életkorban jelentkezik, hatásai a kognitív hanyatlás kezdetének idejére lecsökkennek. Ezért fontosabbak lehetnek más ismeretszerzési és viselkedési formák, beleértve a társadalmi elfoglaltságokat, illetve az agy aktívan tartását új nyelvek tanulásával , új ismeretek olvasásával és befogadásával. A lényeg a kognitív problémák sebességének csökkentése, ha már megjelentek. Idősebb korban pedig fontos a céltudatosság is, mert az agyunkat támogató tevékenységek szükség szerint mind megváltoztathatók.
