Amit csak kevesen tudnak a pulzusról

A pulzus nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk. Számos tényező befolyásolja az életkortól az étrendig. Egyre nehezebben tudjuk megmondani, hogy mikor normális a szívverés.

Lehet, hogy meglepő, de a pulzust testünk több mint 12 helyén érezhetjük - ám ezek közül kettőn a legegyszerűbb és legmegbízhatóbb a mérés. Az egyik az arteria radialis , azaz az orsócsontütőér, amely a hüvelyk aljától fut az végig az alkaron. A pulzusmérés legmegfelelőbb módja, hogy néhány percig leülünk, lazítunk, majd két ujjunkkal (de ne a hüvelykujjal, mivel annak saját impulzusa megzavarhatja a mérést) finoman összenyomjuk az artériát, és 15 másodpercen keresztül számoljuk az ütéseket. Ezt négyszer megszorozva megkapjuk a percenkénti szívverésszámot, azaz a ritmust.

pulzus
A pulzust az alkaron és a nyakon a legkönnyebb mérni

A másik mérési pont a közös fejverőér vagy fő nyaki ütőér, a fejet és a nyakat oxigéndús vérrel ellátó artéria, mely a nyakon fut felfelé a fej irányába, és még a nyakban kettéágazik. Filmekben gyakran látni, hogy az orvosok az eszméletlen embereknél ezt igyekeznek kitapintani. Ha a nyaki ütőeret használjuk, akkor fontos, hogy csak egyszer ellenőrizzük az egyik oldalt, és ne masszírozzuk az artériát, mert ennek a területnek a stimulálását az agy úgy érzékelheti, hogy nem jut hozzá elég vérhez, ez pedig eszméletvesztéshez vezethet.

Persze, a pulzust elektronikus eszközökkel is lehet ellenőrizni. Egyrészt, mert a szív elektromos impulzusok révén működik, amelyeket elektrokardiográf (EKG) segítségével mérni lehet. Ez adja a legmegbízhatóbb eredményt - ezért olyan elterjedt ez az eszköz az orvosi alapellenőrzések esetében is. Az okosórák és társaik azonban inkább a fényt használják a pulzusszám megállapítására. Amikor ugyanis a karon futó verőerek telítődnek vérrel, akkor ez megváltoztatja, hogy az óra hátlapján kibocsátott fényből mennyi verődik vissza az óra kis érzékelőjére, amiből a szerkezet kiszámítja a szívverésszámot.

Mekkora a normális pulzusszám, és mi befolyásolja?

Köztudott, hogy nyugalmi állapotban egy felnőtt szívverése 72 körül van. De számos tényező befolyásolhatja, hogy éppen milyen sebességgel kalapál a szívünk, és adott szívverésszám mellett mekkora a kapacitása. Például a testedzés alaposan megnövelheti a teljesítményt. Nyugalmi állapotban - írja a Newsweek magazin - percenként a szív mintegy 5 liter vért pumpál át magán. De edzés közben ez az érték felmehet 20 literre is. A sportolóknál pedig a teljesítmény elérheti a 35 litert. Persze, a kávé, az energiaitalok, a stressz, a pajzsmirigy betegsége vagy különféle fertőzések is megemelhetik a pulzust.

A szapora szívveréstől meg kell különböztetni a szívritmuszavarokat A pitvari fibrilláció a leggyakoribb aritmia, ahol az impulzus szabálytalan, és olyan tüneteket okozhat, mint a szívdobogás, a légszomj és a kábultság. Az egyik legsúlyosabb szövődménye a stroke lehet. Előfordulhat azonban az is, hogy túl lassan ver a szív. A pulzus lassításához a pihenés és a relaxáció a legegyszerűbb út. De sok gyógyszer is lassíthatja a szívfrekvenciát (például a béta-blokkolók , az antidepresszánsok és az opioid típusú fájdalomcsillapítók). A gyakori edzés és a szív- és érrendszeri fittség is alacsonyabb nyugalmi pulzust eredményez, és egészen normális lehet, hogy a sportolók szíve csak 40-et ver nyugalmi helyzetben. A szívritmuszavar, az aritmia szintén lelassíthatja a szívet - ez szélsőséges esetben halálos is lehet. A pacemakerek többek között az ilyen állapot kialakulását akadályozzák meg, elektromos jelekkel stimulálva a szívizmokat.

Milyen szívritmusra kell törekednünk?

Bár a "normális" 60-100-as szívritmus-tartomány nagyon széles, egyre több bizonyíték van rá, hogy az alacsony pulzusszám jobb a szervezet számára. A szívinfarktuson átesett betegeknél az alacsonyabb pulzusszám egyértelműen jobbnak tűnik, ezért írnak fel az orvosok gyakran olyan hatóanyagokat, amelyek lassítják a szívet.

Évszázadok óta alkalmazzák a pulzus vizsgálatát, és a mai napig a leggyakoribb vizsgálatok között van. Azonban az igazán hozzáértők nemcsak a percenkénti pulzusszámot ellenőrzik, hanem egyéb jellegzetességeit is, melyek további adatokkal szolgálhatnak a beteg egészségi állapotáról. Részletek!

Sőt az is igaz, hogy a legtöbb ember számára a csúcsterheléskor mért pulzus nem lehet több, mint 220 mínusz az életévek száma. Például 190 a 30 éveseknél, 160 a 60 éveseknél. Ha a pulzusszám terhelés alatt legalább 10-20 ütéssel magasabb, mint az így kiszámított határ, akkor ez a szív rendellenes működése miatt következhet be. Fontos, hogy a pulzus fel tudjon kúszni, ha arra van szükség, és vissza is térjen az alacsonyabb tartományba, ha a szervezet igénybevétele csökken. Ha ez a rugalmasság hiányzik, akkor olyan betegség állhat a háttérben, amelyet érdemes szakemberrel kivizsgáltatni.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Heti három alkalom már csökkenti a vérnyomást: ez a mozgásforma az egyik leghatékonyabb
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +7 °C
Minimum: +3 °C

Folytatódik a túlnyomóan borult, párás, ködös idő. Délen, délkeleten kell esőre, záporra számítani, este délnyugat felől kiterjedtebb csapadékzóna is érkezik. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, csupán Sopron térségében élénkülhet meg a délies szél.Késő este 2 és 10 fok közötti értékek valószínűek. Szerdán nem érvényesül markáns fronthatás, ugyanakkor folytatódik a borongós, kifejezetten hűvös idő.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.