Engedélyt kaptak a tudományos minisztérium illetékes bizottságától japán kutatók arra, hogy emberi szerveket növesszenek állatokban. Kutatásukban az emberi őssejteket állati embriókba ültetik be, amelyeket kihordanak az állatok. Az engedély azonban csak a Tokiói Egyetem egyik kutatási projektjére vonatkozik.
Állatok lehetnek a jövő szervdonorai
A tudósok célja, hogy a jövőben azokon az embereken tudjanak segíteni, akik hiába várnak szervdonorra . Eddig világszerte csak olyan kísérleteket engedélyeztek emberi és állati sejtekből álló embriókkal, amelyek esetében az embriót néhány nap múlva elpusztították.
Nakaucsi Hiromicu és kutatótársai állatembriókba - egér, patkány vagy sertés - ültetnek majd olyan iPS-sejteket (indukált pluripotens őssejtek), amelyeknek megvan a képességük arra, hogy bármilyen más típusú sejtekké alakuljanak. Az embriók génjeit módosítják, hogy ne rendelkezzenek hasnyálmiriggyel. A tudósok arra számítanak, hogy a beültetett embriókból kifejlődő magzatok az emberi iPS-sejtekből növesztenek hasnyálmirigyet.
Az egerek a magzatokat ki fogják hordani, de röviddel a megszületés előtt elpusztítják azokat.
A vemhesség alatt azt is megvizsgálják, hogy az állatok testében más helyeken is elterjednek-e az emberi őssejtek - fejtette ki Maeszava.
Nakaucsi már 2017-ben sikeresen növesztett patkányokban egerekből származó iPS-sejtekből hasnyálmirigyet. Egy diabéteszes egérbe visszaültetve az egyik szerv megfelelően kontrollálta a vércukorszintet.
Egy másik kísérletben a kutatók képesek voltak patkányokban egerekből származó iPS-sejtekből veséket növesztetni, de amikor patkány őssejteket ültettek egérbe, próbálkozásuk sikertelennek bizonyult. Bár az egérvesék jól fejlődtek a patkányban, a patkányok születésük után meghaltak komplikációkban, amelyek az embriógének módosításának a módozata miatt jelentkezhet.
Nakaucsi elmondta, hogy az engedélyezett kutatásuk segít megérteni az e téren fellépő akadályokat, és egyben hangoztatta, nagyon távol vannak még attól, hogy emberi szerveket növesszenek sertésekben.
"Bár korábban rágcsálókon megmutattuk, hogy lehetséges a koncepció, az ember és a sertés közötti genetikai távolságot áthidalni nem könnyű" - mondta az AFP francia hírügynökségnek.
"A kísérletek még csak most kezdődnek. Ne várják azt, hogy egy-két éven belül emberi szerveket fejlesszünk" - tette hozzá.
Emberi és állati sejtekből álló hibridembriót létrehoztak már az Egyesült Államokban és más országokban is, ezeket azonban mindig hamar megölték, sohasem vártak a születés előtti időszakig. Nakaucsi projektje az első, amelyre egy új japán törvény alapján a minisztériumi grémium áldását adta.
