Azt tudjuk, hogy az állatok élettartama meghosszabbítható, ha korlátozzuk a kalóriabevitelt, mint például a cukorfogyasztást. A PLoS Genetics folyóiratban megjelent tanulmányból az derül ki, hogy a Montreáli Egyetem tudósai felfedezték: nem maga a cukor fontos ebben a folyamatban, hanem a sejtek azon képessége, hogy a cukor jelenlétét érzékeljék.
Az öregedés egy összetett jelenség, a mögötte rejlő mechanizmusok még tisztázásra várnak. Amit a tudósok már biztosan tudnak, hogy világos összefüggés van a kalóriabevitel és az öregedés között. Például, ha az egerek a szokásos fejadagjuknak csak a felét kapják, 40 százalékkal hosszabb ideig élhetnek. Hogy is működik ez?
A PLoS Genetics tanulmányának részeként a Montreáli Egyetem biokémikus professzora, Lui Rokeach és tanítványa, Antoine Roux meglepetten tapasztalták: ha a glükózérzékelő gént kivonták az élesztősejtből, ugyanannyi ideig éltek, mint azok, amelyektől megvonták a glükózt. Vagyis röviden: a sejt sorsa nem attól függ, hogy mivel táplálkozik, hanem attól, hogy mit érzékel.
A kalóriabevitelnek két nyilvánvaló aspektusa van: az íz és az emésztés. Ahogy a tápanyagok a sejtjeinkhez érnek, azonos folyamat alá kerülnek. A sejt felületén található érzékelők érzékelik pl. a cukor jelenlétét, a sejtben található molekulák pedig lebontják a glükózt, átalakítják energiává. Ezekről a folyamatokról azt gondolják, hogy a cukor lebontásából származó melléktermékek a bűnösek az öregedésért.
Rokeach és Roux tanulmánya azonban valami mást sugall. Az öregedés folyamatának megértése végett Rokeach és Roux a Montreáli Egyetem biokémikus professzoraival, Pascal Chartranddal és Gerardo Ferbeyre-vel együtt az élesztőt használták modellként. Az élesztősejtek alapjában véve meglepő hasonlatosságot mutatnak az emberi sejtekkel, ráadásul könnyű őket tanulmányozni. A kutatócsapat felfedezte, hogy az élesztősejtek élettartama növekedett, mikor csökkentették a glükózbevitelt.
Akkor az a kérdés merült fel, hogy az élettartam növekedése annak köszönhető e, hogy a sejtek energiatermelő képessége csökkent, vagy pedig a glükózszenzor sejtek felé továbbított üzenete csökken. A tudósok azt találták, hogy a sejtek nem jutnak glükózhoz, mint energiaforráshoz, még mindig érzékenyek maradnak a glükóz öregítő hatására. Ezzel ellentétben, ha eltávolítják a szenzort, jelentősen megnő az élettartam."E tanulmánynak köszönhetően tisztábban érthető a túlzott cukorfogyasztás és az életkorral összefüggő betegségek gyakoribb megjelenése közti kapcsolat. Tanulmányunk ajtót nyit új terápiás stratégiák kidolgozásához" - mondta Rokeach professzor.
