A Lancet című brit orvosi folyóirat arról számolt be , hogy a világ több mint 90 országában mintegy 370 millió bennszülött él, ami a Föld népességének körülbelül 5 százalékát teszi ki. A COVID-19 világjárvány a puszta létüket fenyegeti. Az őslakos közösségeket világszerte az jellemzi ugyanis, hogy különösen érzékenyek a COVID-19-re. A korábbi légzőszervi megbetegedéseket okozó járványok tapasztalatai szerint körükben háromszor-hatszor magasabb az ilyen megbetegedések miatti halálozás, mint a modern életet élőknél. Az őslakos népesség kockázatát az is fokozza, hogy jobban érinti a szélsőséges szegénység. Az alacsony jövedelmű országokban sok őslakos népnél a légzőszervi fertőzések jelentik ma már a megbetegedések és halálozás fő okát. E népek egyike a bolíviai Tsimane törzs, amely megtanított bennünket arra, hogy az igazi férfiasság hogyan függ össze a kemény munkával és a tábortüzekkel.
Az antropológusok úgy gondolják, hogy amikor őseink elkezdték megsütni, megfőzni az ételeiket, azzal több kalóriához jutottak, aminek fontos szerepe volt a nagyobb agy kialakulásában. Azaz tűz nélkül nem lennénk emberek . E folyamatban rejlő logika szerint, ha már volt tűz, érdemes volt összegyűjteni az alapanyagokat az ételek elkészítéséhez. Ez kommunikációt, beszédet és tervezést kívánt, ami viszont segített új eszközök létrehozásában, majd végül a folyamat azokba a társadalmi konvenciókba, közmegállapodásokba torkollott, amelyek szerint ma is élünk.
A tűz megnyugtat
A legtöbb ember számára manapság a tűz önmagában már nem olyan fontos, de az öröksége nagyon is tartós. A tűzrakásnak, és a lángok élvezetének rejtett előnyei vannak, elsősorban a férfiak számára. "Azoknak a csoportoknak, amelyek sikeresebbek voltak a tűz megőrzésében, előnyük volt azokhoz képest, amelyek nem teljesítettek jól ebben. Erős érvként fel lehet hozni, hogy ez szelektív evolúciós nyomást hozott létre az emberek számára, akik körbe ülhették a tüzet, és megfelelő hangulatba kerülhettek ahhoz, hogy a történetmesélésből tanuljanak, együttműködően, ne pedig önállóan cselekedjenek" - magyarázta Christopher D. Lynn, az alabamai egyetem antropológusa a Men's Journal magazinnak.
Ennek az elméletnek a kipróbálására Lynn 226 felnőttet vont be, hogy megnézzenek egyik csoportban néma, a másikban pedig pattogó hangoktól kísért tűzről készített videofelvételt. Azoknak a vérnyomása, akik látták a lángokat és hallották a tűz ropogását, 5 százalékkal esett. A teszt alanyai minél hosszabb ideig ültek a tűz előtt, annál nyugodtabbak lettek. Más szavakkal, a tűz körül üldögélni megnyugtató. Ez bármikor értékes, de még inkább az egy globális egészségügyi válság esetén, amikor a stressz és szorongás kollektív hatások miatt is emelkedik.
Mitől nő a tesztoszteron?
A tűz előnyei tovább fokozódnak, különösen, ha valaki a tűzifa összegyűjtésében is részt vesz. A fa feldarabolása pedig jobban növeli a tesztoszteron szintjét, mint a sportban való versengés - állítja Benjamin Trumble, az Arizonai Állami Egyetemen, a viselkedés- és a gazdaságkutatója, aki az amazonasi Tsimane törzs gazdálkodóit tanulmányozta. Az eredményei elmozdították a legférfiasabb hormonokról alkotott elgondolásokat.
"Annyira az agresszióban és versenyben játszott szerepére összpontosítottunk, hogy figyelmen kívül hagytuk a tesztoszteron fontosságát számos egyéb feladat során. Az emberek között a férfiak a nők figyelméért inkább a gazdasági teljesítményük révén versenyeznek, ahelyett, hogy megküzdenének a többi férfival az utcán. Tehát a tesztoszteron változásainak vizsgálata az élelmiszer-előállítás során fontos" - fejtette ki Trumble.
Tanulmányában összehasonlította a tsimane férfiak nyálmintáit egy focimeccs előtt és után, valamint a gazdálkodáshoz szükséges termőhely megtisztítása érdekében való fakivágások előtt és után. A tesztoszteron szintje mindkét tevékenység után emelkedett, de ha fejszét ragadtak, akkor sokkal jobban. A tesztoszteron növekedése 30 százalékot mutatott a foci után, és 48 százalékot a favágást követően. "A nagyobb tesztoszteron megugrások javítják az izomteljesítményt, és növelik a férfiak favágó képességét, ezáltal több élelmiszer előállítását eredményezik" - állapította meg a kutató.
Közhelyszámba megy, hogy a nők többsége odavan a kanadai favágónak kinéző férfakért. De Trumble szerint nem ezért lenne érdemes akár receptre is felírni a favágást, hanem mert emberek millióinak segítene, akik az alacsony tesztoszteronszintjük miatt szenvednek. Ráadásul a favágás testmozgásnak sem utolsó, így más módon is hozzájárulhat a jobb közérzethez, hangulathoz és egészséghez. Azaz nyárra érdemes tábortüzeket beterveznünk, és ha lehet a fát ne a benzinkúton vegyük meg kötegelve és felhasogatva.
De térjünk még vissza egy pillanatra a Tsimane népre. Antropológusok, orvosok, más tudósok (köztük Benjamin Trumble), törzsi vezetők és helyi tisztviselők közreműködésével született meg a Lancetben közreadott cikk , amelyben kifejtik, hogy miként működhet egy többfázisú, koronavírus elleni megelőzési és elszigetelési terv, amelynek középpontjában az önkéntes kollektív elszigetelődés és a kontaktuskövetés áll a tsimanék körében. Remélhetőleg még sokáig apríthatják a fát az Amazonas őslakos kertészei. Ezúttal talán a járvány elleni védekezésről tanulhatunk tőlük.
