A páciensek fele biztosan megmarad akkor is, ha ki kell fizetnie a kezelés teljes árát - véli Garamvölgyi György, a Schöpf-Merei Kórház főigazgatója, aki kollégáival vételi ajánlatot tett az intézményre.
- Két éven belül megtérül a befektetés, a kórház pedig jövedelmező vállalkozás lesz - ez a meggyőződése Garamvölgyi Györgynek, a Schöpf-Merei Kórház főigazgatójának, aki tizenegy kollégájával a napokban vételi ajánlatot tett az egyébként megszüntetésre ítélt intézmény tulajdonjogára. A főigazgató számításai szerint, ha magánintézményként működnek tovább, az nem változtat a jelenlegi kiegyensúlyozott gazdasági helyzeten, amit persze most a társadalombiztosítás forrásai biztosítanak. Felméréseik szerint a mostani betegeik fele megmarad akkor is, ha az ellátásért teljes árat kell fizetni. Megbíznak az orvosokban, a kórház pedig jó helyen van - mondja a főigazgató, hangsúlyozva: a kórház nonprofit szervezetként dolgozik majd, a páciensek számára pedig olyan lehetőséget is kínálnak, hogy akár rövid, akár hosszú távú, kedvező kamatozású hitellel is igénybe vehetik a szolgáltatásokat. Garamvölgyi György szerint sok befektetőre is számítanak, az egészségügy ugyanis kiszámítható, biztos piac. - Mi azokkal a befektetőkkel számolunk, akik szeretik az egészségügyet, és örülnek, hogy megmutathatják: lehet ezt az ellátást másként is csinálni - fogalmazott a főigazgató.
A tb-finanszírozás nélküli gazdaságossághoz hozzátartozik, hogy a mostani 260 dolgozó közül csak 100-120 munkájára számít a vezetőség. Szolnoki Andrea, a főváros egészségügyi bizottságának elnöke szerint mindegy, hogy ki megy, s ki marad a leendő magánintézményben, a végkielégítés mindenkinek jár. Erre 820 millió forintot szán a főváros. Garamvölgyi György viszont úgy véli: ők jogutódnak számítanak, így akit a főváros nem küld el, annak szerinte nem jár a "búcsúpénz", a kórház ugyanis nem szűnik meg.
Információink szerint sokan érdeklődnek máshol is a megszüntetendő egységek üzleti alapon való megtartása iránt: például a Nyírő Gyula Kórház nőgyógyászatát is szeretnék a dolgozók kibérelni.
Felvetődik a kérdés: miként lehet magánkézben kifizetődő, ami az egészségbiztosító finanszírozásában nem az? Kovács Gábor, a Bankár Holding tulajdonos vezérigazgatója, a Telki kórház alapítója szerint a kulcs a hatékonyság. A jelenlegi állami rendszer ugyanis horribilis értékű ingatlanokban, túlzott létszámmal, fölösleges kapacitások tömegével küszködik. Ma kórházak egész sorában építették ki a legkorszerűbb műtőket, drága gépekkel, teljesen fölöslegesen, de legalábbis nagyon alacsony kihasználtsággal. A Telki Magánkórház hét év után lett gazdaságos - mondja Kovács Gábor, aki szerint a legjobban menedzselt orvosi vállalkozás is veszélybe kerülhet, ha a tb csak a közkórházakban hajlandó fizetni az ellátásért.
- Járulékot ugyanúgy fizetek én is, pedig az állami rendszer közelében sem járok. Mindinkább nő a kereslet a színvonalas ellátások iránt, az emberek hajlandók fizetni. Ezért van helyük a magánintézményeknek. A szolgáltatásokat pedig úgy kell beárazni, amilyen az ellátás színvonala - tette hozzá Kovács.
Az egészségügyi vezetés is nyit: a tervek szerint a magánkórházak is kaphatnának közfinanszírozást bizonyos beavatkozásokért, így például a szülészetnél és egyes pszichiátriai ellátásoknál is fizetne az egészségbiztosító, amit a betegtől kért különdíj egészíthetne ki.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: