A jogosultakat és a biztosítottakat nyilvántartó Országos Egészség Pénztár levélben értesíti azokat, akiket egyik kategóriába sem tüntet fel a rendszer.
Eltartók és eltartottak
Eltartott lehet például a biztosított személyeken túl a nyugdíjas, a táppénzben, terhességi vagy gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, különböző járadékban, ápolási díjban részesülő személy, a nappali tagozatos, egészségügyi szolgáltatásra jogosult tanuló. Eltartott hozzátartozóként a közeli hozzátartozó és az élettárs jogosultsága állapítható meg.
Közeli hozzátartozó a
• házastárs;
• egyeneságbeli rokon (pl. nagyszülő, unoka);
• örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek;
• örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, illetve a
• testvér.
Jelenleg az eltartójával azonos bejelentett lakóhelyen és közös háztartásban élők, azaz nagykorú eltartottak nyilatkozat ellenében automatikusan jogosultak természetben egészségügyi ellátásra. Feltéve, ha jövedelmük nem több a 65 500 forintos minimálbér 30 százalékánál, azaz 19 650 forintnál. Utánuk az állam a központi költségvetésből fizeti meg a természetbeni egészségbiztosítási járulékot.
Április elsejétől azonban megszűnik az ingyenes az egészségügyi ellátás az eltartott nagykorú hozzátartozók számára. Ahhoz, hogy jogosulttá válhassanak, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük a lakóhelyük szerint illetékes adóhivatalnál. Az díj mértéke a március első napján érvényes minimálbér 15 százaléka. Jelenleg - a 2007. január 1-jétől érvényes 65 500 Ft-os minimálbér után 9825 forint. A járulékfizetési kötelezettség kezdetétől számított 15 napon belül kell bejelentkezniük az adóhivatalhoz. A bejelentéshez szükségük van egy speciális nyomtatványra, amelyhez csatolni kell a két fél (eltartó, eltartott) nyilatkozatát arról, hogy közös háztartásban élnek.
A fizetési kötelezettség teljesítését egyébként az adóévet követő 60 hónapon belül ellenőrizhetik.
Áprilisi járulékhajsza
Aki nem fizet egészségügyi szolgáltatói díjat, elveszti jogosultságát, vagyis kikerül az Országos Egészség Pénztár TAJ (TAJ-számmal rendelkezők) adatbázisából. A biztosított személyeket nyilvántartó rendszerbe (BSZJ) pedig már eleve be sem kerülhetett, hiszen eltartottként vélhetően nincs jövedelme.
A TAJ és BSZJ adatbázis összehasonlításával egyébként könnyen kiszűrhető, kik a jogosultak, kik a biztosítottak. Ha valakinek van például érvényes TAJ-száma, ám e szám alapján nem található meg a BSZJ-rendszerben, azaz nem érkezett róla jelentés egyik jelentésre kötelezett intézménytől sem, akkor biztosra veheti, hogy figyelmeztető levelet kap az OEP-től. Az intézmény ugyanis országos ellenőrzési akciója keretében március végéig értesíti azokat, akik sem biztosítottként, sem jogosultként nincsenek nyilvántartva.
Az OEP adatbázisaiban nem szereplőknek legfeljebb 15 napjuk lesz arra, hogy magyarázatot szolgáljanak. Az orvosok ugyanis innentől kezdve nézik, hogy valaki jogosult-e az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásra, vagy sem. Becslések szerint egymillió ember érintett az ügyben. Aki nem igazolja jogviszonyát 2008. január 1-jéig, az alapvető egészségügyi szolgáltatásokért is fizethet. Hogy mennyit, az egyelőre kérdés. Ez az év még átmeneti időszaknak tekinthető, s mint ilyen arra szolgál, hogy az állampolgárok rendezzék a jogviszonyaikat - értesült a hvg.hu.
Biztosított vagy jogosult
• Akinek jövedelme van, és köteles járulékot fizetni, ezért biztosított;
• aki után az állam a központi költségvetés terhére fizet járulékot, az jogosult;
• aki egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, szintén jogosult.
A tízmillió nyilvántartott állampolgárból 3,9 millióan biztosítottak, a többiek jogosultak.
Forrás: OEP
hvg.hu
