London, 2007. november 22.(MTI) - A migrénben szenvedőknél az agykéreg egy bizonyos része vastagabb, s talán ez az oka a hasogató fejfájási rohamoknak - olvasható a BBC News honlapján.
A bostoni közkórház munkatársai 24 migrénes embert vetettek össze 12 migrénben nem szenvedővel. Mint a Neurology szakfolyóiratban írták, kiderült, hogy a migrénesek agykérgének szomatoszenzoros (vagyis a bőrből és a belső szervekből érkező ingerekkel és ezen ingerek érzékelésével kapcsolatos) területe 21 százalékkal vastagabb.
Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez a különbség a migrén oka, vagy éppen fordítva, a migrén okozza ezt az elváltozást.
"Az ismétlődő migrénes rohamok okozhatnak efféle strukturális elváltozásokat, vagy lehetnek ezen elváltozások következményei" - összegzett a kutatás vezetője, Nouchine Hadjikhani.
Hadjikhani rámutatott, hogy a migrénben szenvedők valószínűleg születésüktől fogva érzékenyebbek az ingerekre, s hogy az agy érzékelési mechanizmusai - a kutatás eredményei szerint - feltehetően fontos szerepet játszanak a migrén kialakulásában. Talán ezzel magyarázható, hogy a migrén gyakran miért okoz egyéb fájdalmakat, így hát- vagy állkapocsfájást vagy egyéb érzékelési problémákat, mint például oly fokú bőrérzékenységet (hiperérzékenységet), hogy a lágy szellő is kínzó fájdalmat okoz.
A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, amely néhány órától akár két napig is eltarthat, eközben kísérheti émelygés, hányinger, hányás is. A migrén a lakosság csaknem tíz százalékánál fordul elő, nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál.
A migrén hátterében nem áll súlyos betegség. Jelenleg nincs gyógymód a migrénre, bár létezik néhány gyógyszer (bétablokkolók, antidepresszánsok), amelyek csökkenthetik a rohamok gyakoriságát, erősségét.
(MTI-Panoráma)
