Ultrahang a képernyőn
Az emberi fül számára hallható hanghatár 16 és 16 ezer Hertz között változik, de maximum 20 ezer Hertz (20 kilohertz) lehet. Az efeletti rezgésszámú hangot ultrahangnak nevezzük. A szülészeti gyakorlatban a 3,5 megahertz használata terjedt el leginkább. Ebben a tartományban az ultrahang (UH) legfontosabb tulajdonsága, hogy minden határfelületről visszaverődik. Ezért csak az a képlet, szövethatár vizsgálható biztonsággal, amelyben valamely folyadék - a magzatvíz vagy ciszta bennéke - kellően éles határfelületet ad. A folyadék, ily módon, az ultrahang felvételeken homogén fekete árnyékként jelenik meg, míg az összes többi képlet ritkább-sűrűbb fénypontok formájában, melyek a visszhang ("echó") képernyőn, vizuális formában megjelent alakjai. A visszhangból és a homogén állomány által teljes mértékben elnyelt UH által mutatott fekete foltokból rajzolódnak ki a magzat szervei , - a szív, húgyhólyag, gyomor, agykamrák, stb. -, illetve bármely ultrahanggal vizsgált szerv határvonalai.
UH a terhesség első harmadában
Az ultrahang segítségével meg lehet állapítani magát a terhességet, ki lehet zárni a méhen kívüli terhességet, meg lehet mondani a magzatok számát, ki lehet mutatni a magzat életjelenségeit vagy elhalását. Bizonyos lepénybetegségek (üszögterhesség) is kimutathatók az első harmad vége felé. Olykor a méhvérzés okának kiderítésében nyújthat hathatós segítséget.
A második harmad
A terhesség középideje táján főként a durva fejlődési rendellenességek szűrésére alkalmazható a vizsgálat. A szűrővizsgálattól elvárható a jelentős velőcsőzáródási rendellenesség (agyvelő-agykoponya hiány, durván nyitott gerinc, agyhártya-agyvelősérv) bizonyítása, láthatók továbbá az úgynevezett regionális anatómiai defektusok (kifejletlen medence vagy caudalis regressio), az agy kettéválási elégtelensége (holoprosencephalia), az agy - főként érellátási zavarok miatti - részleges hiánya (iniencephalia), a rekeszizom defektus, nyitott hasfal, durva végtaghiányos állapotok.
Nem várható el a középidős vizsgálattól a finomabb fejlődési zavarok kimutatása (kisebb végtaghiány, sokujjúság, ajak és/vagy szájpadhasadék, arckoponya-fejlődési zavarok), és a szívfejlődési rendellenességek többsége sem mutatható ki rutin ultrahangszűrés segítségével.
A tágabb agykamrák leghamarabb a terhesség 24. hetében mutathatók ki. A vízfejűség ennél jóval később, csak a 30-32. hétre válik nyilvánvalóvá.\
A harmadik harmad
A terhesség harmadik harmadában a magzat életműködéseit tudjuk ultrahangvizsgálat révén jellemezni. A terhesség 28-32. hete között kezdődik az aránytalan (diszproporcionált) fejlődési elmaradás. Ilyenkor a baba testrészei nem azonos mértékben maradnak el a terhesség idejéből számított értékektől, így a fejlődésbeli visszamaradás aránytalan testalkatot eredményez. Mindez a lepénykeringés elégtelenségének a következménye, mely fokozott odafigyelést és a terhesség időben történő befejezését követeli az orvostól, természetesen speciális személyi és tárgyi feltételek biztonságában.
A magzati vészhelyzet a hasi főverőér, az aorta véráramlási sebességének ultrahangos mérésével zárható ki, vagy igazolható a terhesség utolsó harmadában.
Ultrahang-vizsgálatra szülés alatt is szükség lehet, a szülést akadályozó fekvési, tartási, beilleszkedési rendellenességek kimutatására.
Visszaélés a vívmánnyal?
A nagy felbontó képességű, kétdimenziós, mozgóképet szolgáltató ultrahangvizsgálat bevezetésétől a világra hozott fejlődési rendellenességek számának csökkenését reméltük. Sajnos azonban, a velőcsőzáródási rendellenességek kivételével, a fejlődési rendellenességek gyakorisága nem csökkent. Sajnálatos tény, hogy az ultrahangvizsgálat alapján javallt terhesség-megszakítások után sem követik mindenhol nyomon, hogy a vélelmezett rendellenesség valóban fennállt-e, vagy csak a rendellenesség a vizsgálat technika "műterméke" volt. Sokan és sokszor megkérdőjelezik az ultrahangvizsgálat valódi hasznait. Természetesen sem az egyik, sem a másik szélsőséges vélemény nem fogadható el. Kétségtelenül nem rendelkezünk megfelelő információkkal arról, hogy az ultrahangvizsgálat alapján végzett terhesség-megszakítások hány esetben történtek indokoltan és hány egészséges ember életét oltották ki a társadalom túlméretezett önvédelmi reakciójának következtében. Ehhez ugyanis magzati kórbonctani (embrio, ill. fötopathológiai) utóvizsgálatokra lenne szükség. Ilyen egészségügyi szolgáltatásról Magyarországon egyelőre nem tudunk. Pedig erre a diszciplinára éppúgy szükségünk lenne, mint a kórbonctanra. A diagnosztika és a terápia fejlődése enélkül ugyanis elképzelhetetlen.
Az ultrahangvizsgálatok másik hátránya már inkább orvosetikai, illetve gazdasági vonatkozású. Az ultrahangvizsgálatok Magyarországon korlátlan számban "járnak" mindazon kismamáknak, aki a szüléséhez orvost kért fel. Az orvos a vizsgálatokat, a fényképeket és videofelvételeket mintegy "cég ajándékaként" nyújtja privát betegének. Mindez a társadalombiztosítás számára rendkívül megterhelő, hiszen egy UH vizsgálat önköltsége több ezer forint. Ennek ellenértékét viszont az orvos, paraszolvencia formájában kapja, ami után gyakorlatilag nem adózik, viszont amortizálja a 10 millió Ft feletti értékű, korszerű UH berendezéseket. A világ "szegényebb felében" (pl. U.S.A., Egyesült Királyság) a társadalombiztosítás legfeljebb egy rutinszűrést fizet. Ezzel szemben, mi, "gazdag magyarok" annyi vizsgálatot fizetünk ki, amennyit a páciens igényel. A mai "demográfiai nyomor" idején még ez sem lenne drága társadalombiztosításunknak, ha nem életfontosságú gyógyszerektől és beavatkozásoktól kellene átcsoportosítani a pénzt a luxusvizsgálatok finanszírozására. Természetesen senki nem vonja kétségbe a szülők jogát ahhoz, hogy magánrendelőkben, a megállapított ellentételezés fejében, annyiszor lássák méhen belül a leendő családtagot, ahányszor csak szeretnék.
A diagnosztikus UH-vizsgálatoknak ugyanis - jelen tudásunk szerint - nincs káros következménye. Hacsak nem annyi, hogy a gyakorta vizsgált gyermekek között lényegesen több a balkezesség. Ez semmiképp nem jelentheti a vizsgálatok számának korlátozását. De kérünk minden szülőt: legyenek tekintettel a valóban rászorulók támogatási igényeire.
