Az orvosok régen maguk készítették a pácienseiknek a gyógyszert – a két szakma sokáig összefonódott. A XVI-XVII. századi gyógyszertárak kínálatára még jellemző, hogy növényi és állati eredetű gyógyszereket kínáltak: ilyen volt például rókatüdő, amit illatos vízben főztek meg, és a levet a mellkas erősítésére adták tüdőbetegeknek.
Fontos század
A XIX. század tekinthető a gyógyszerkutatás és gyártás indulásának. Egymásra talált a kémia és az orvoslás, s a század második felében elkezdte önállóvá válását egy új tudomány, a hatóanyag és az élő szervezet kölcsönhatását vizsgáló farmakológia. Az 1800-as évek végére egyre nagyobb igény lett a gyógyszerekre: hazánkban is terjedni kezdtek a nyugati országokban már kipróbált és alkalmazott gyógyszerformák, a tabletta, az injekció.
Pesten, a Soroksári úton nyílt meg az első hazai gyógyszerüzem 1867-ben - Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Rt. néven -, az alapító a hazai gyógyszerészet egyik legnagyobb reformere, Wagner Dániel volt. Tőkehiány miatt azonban alig egy évtized múlva lakat került a gyár kapujára, s a magyar gyógyszergyártás ismét a gyógyszertárakban és laboratóriumokban folyt tovább.
Főleg külföldi termékek
Az ipari méretű magyarországi gyógyszergyártás egy világot járt, nagy felkészültségű gyógyszerész, Richter Gedeon nevéhez fűződik, aki 1900-as évek eleje óta kísérletezett organoterápiás készítmények (biológiai eredetű keverékek) előállításával, s hamarosan forgalomba hozta a természetes adrenalint. 1907-ben - elsősorban a már említett gyógyszercsoport gyártására - Kőbányán alapított gyárat. A hazai gyógyszeripar e szakaszát a külföldi készítmények túlsúlya jellemezte: 1910-ben 589 gyógyszer volt forgalomban, ebből 25 volt magyar termék.
Ellenőrzés és szabályozás: OKI, OGYI
Ahogy a gyártók és az előállított készítmények száma nőtt, egyre hangsúlyosabban vetődött fel a felelősség kérdése. Az 1927-ben megalakult Országos Közegészségügyi Intézet (OKI): ez fontos lépés volt a gyógyszerellenőrzésben és a szabályozásban is. A második világháborút megelőző évekre a hazai gyógyszergyártásban egyre nagyobb teret nyertek a szintetikus készítmények, a hagyományos növényi és állati hatóanyagokat hatását jobban megismerték, egyre tisztább formában izolálták, és – az említett intézet megalakulásával - szigorodtak a minőségügyi követelmények is. 1962-ben létrehozták az Országos Gyógyszerészeti Intézetet (OGYI), mely a gyógyszerek klinikai vizsgálatára adott engedélyt, de néhány év múlva a törzskönyvezés is hozzájuk került: az intézet határozott elvek – maximális hatékonyság, minimális károsító hatás, standardizáltság stb. – alapján vizsgálta a készítményeket.
Originális gyógyszerek
Az 1950-es években kezdték meg a kor legfontosabb gyógyszereinek (például antibiotikumok, szteroidok, daganatos betegségek gyógyszerei, vitaminok) gyártását. Ennek eredménye fontos készítmények felfedezése és forgalmazása lett (No-Spa, Mydeton, Spiractin stb.). Az 1970-es években a Good Manufacturing Practice (GMP) minőségellenőrzési rendszert.
