Egyszerű oka van, hogy a látvány mindent maga alá gyűr: az emberek többsége vizuálisan tanul a leggyorsabban. A vizualizált információk mennyisége ezért hatalmas mértékben megnőtt. A könyvekben 400 százalékkal bővült a képi információ jelenléte 1990 óta, az interneten pedig 9900 százalékkal 2007 óta.
Három alapvető oka van, amiért a vizuális információ a leghatékonyabb. (Lásd cikkünk végén az infografikát!) Először is agyunk majdnem 50 százaléka érintett a látással szerzett adatok feldolgozásában, összes érzékelő receptorunk 70 százaléka a szemünkben van, és mindössze egytized másodpercre van szükségünk, hogy felfogjunk egy látványt. Egy szimbólum megértése mindössze 150 milliszekundumig tart, 100 milliszekundum alatt pedig már társítottuk is egy fogalomhoz. Ezért képesek olyan hatékonyan működni például a közlekedési táblák.
Helytállni az információözönben
Ezeknek a képességeinknek különösen jó hasznát vesszük, ha agyunkat megpróbálja túlterhelni az információözön. Ezzel a problémával egyre gyakrabban találkozunk. Az átlagos emberre zúduló információ mennyisége 1986 és 2014 között megötszöröződött. A munkánkon kívül 34 gigabájtnyi információt engedünk át magunkon naponta, ami több mint 100 ezer szónak felel meg.
Az online megnyitott cikkeknek például átlagban csak 28 százalékát olvassák el a felhasználók, mert túl sok a betű. Ellenben a színek a kutatási adatok szerint 80 százalékkal megemelik az emberek hajlandóságát az olvasásra. A gyógyszercímkéket a felhasználók továbbá 70 százalékkal értették meg, ha csak szöveg volt rajtuk. De az ábrákkal, képekkel kiegészített szöveg megértési rátája 95 százalékos. Ha pedig utasításokat kellett követni, azok, akik a szöveg mellé ábrákat is kaptak, 32 százalékkal jobban teljesítettek a csak szöveges utasítást kapóknál. Mivel a gyógyszerek helyes szedése és az orvosi utasítások pontos követése komoly gondot okoz jelenleg is, a vizualizációra nagy feladat vár a helyzet javításában.
A Wharton üzleti iskola vizsgálata szerint egy előadás hallgatóságának felét lehet meggyőzni, ha csak szavakkal fordulnak hozzájuk, ám ez az arány 67 százalékra emelkedik, amint a szóbeli prezentáció vizuális támogatást is kap. Ráadásul ha elő kell hívni egy megszerzett információt, akkor 10 százalékos valószínűséggel jár sikerrel, aki hallotta, 20 százalékossal, aki olvasta - és 80 százalékossal, aki látta. Ezért az orvos-beteg kapcsolatokban is jelentősen megnőhet a vizualizáció szerepe.
Orvosi felhasználás
De ez a hatás magyarázza azt is, hogy a vizualizáció, például az infografikák és infovideók, valamint a vetített prezentációk akkora karriert csináltak. Ezek tetején foglalnak helyet az úgynevezett műszerfalak, amelyek a legfejlettebb döntéstámogató rendszerek, hiszen a menedzserek valós időben látják, hogy mi történik például a piacon vagy a tőzsdén, ha döntésükkel beavatkoznak a fennálló status quóba. Azaz a vizualitáson keresztül képessé válunk agyunkat rendkívül elvont problémák megoldására hatékonyabban felhasználni, ugyanannyi információból rövidebb idő alatt jobb döntésre jutni. Ezek a módszerek a gyógyításban is komoly segítséget jelenthetnek, például az egyes kezelések közötti választások során .
