A gyógyszer olyan kémiai anyag vagy biológiai termék, ami képes módosítani a test szerveinek működését vagy befolyásolja egy betegség kialakulását. E meghatározás szerint az oltóanyagok (a beteg védekező rendszerét befolyásolják), a kábítószerek (a tudati állapotot, az érzékeket és az érzelmeket befolyásolják) és a xantin-szerkezetű vegyületek, mint például a koffein (keringést serkentő és vízhajtó hatás) egyaránt gyógyszernek tekinthetők. Más megfogalmazásban gyógyszer az, amit betegek kezelésére használnak, de ez a leírás némi pontosításra szorul.
A diagnosztikában használatos bizonyos anyagok (pl. a röntgenvizsgálatoknál a kontrasztanyagok stb.) képesek befolyásolni a szervezet működését.
Ezeket is a gyógyszerek közé sorolják, holott nincs igazi gyógyító hatásuk. A gyógyszerek csoportjába tartoznak a hiánypótlásra mesterségesen előállított hormonok (pl. az inzulin vagy a pajzsmirigyhormonok) és a nem kifejezetten gyógyító célra felhasznált anyagok (pl. a fogamzásgátlásban használatos ösztrogének és gesztagének) is.
A gyógyszergyártás
A tudatos gyógyítás kezdetétől fogva napjainkig a gyógyszerek egy része növényi kivonat, vagy más természetes nyersanyagokból nyert hatóanyag. A természet mérgeket és élesztő gombákat is termel, például a penicillin és még számos antibiotikum mikroszkopikus nagyságú gombák terméke. Bizonyos modern daganatellenes szerek is egyes virágok és más növényi részek kivonatai.
Ezeket az anyagokat nem véletlen csoda útján ismerték fel, hanem vegyészek tapogatózó munkájának eredményeként. Így történt a közelmúltban 100. születésnapját ünneplő aszpirin esetében is. Bár a szabadalmi okirat 1899-ben Berlinben a Bayer cégnél készült, de a francia Leroux már 1829-ben izolált egy szalicil jellegű vegyületet fűzfából, amit már az ókorban lázcsillapítóként alkalmaztak. Manapság a gyógyszereket a fejlett technológiának köszönhetően ipari mennyiségben állítják elő. A biológiai eredetű molekulák géntechnológiával készülnek: pl. az inzulin genetikai kódját baktériumok génállományába építik be, így azok természetes úton állítják elő a kívánt anyagot.
A bőség zavara
Miután az utóbbi évtizedekben többszörösére nőtt a gyógyszerek száma, joggal tehetjük fel a kérdést, hogy ennyi új szert fedeztek volna fel? Régen egy hatóanyagot tartalmazó szerből csak egy volt forgalomban, ma viszont elárasztottak minket a hasonló hatóanyagú, de más néven forgalomba került gyógyszerek. Egyrészt új, korszerűbb szerek kerülnek a piacra , más szereknek pedig lejár a szabadalmi védettsége, így új néven más gyárak is forgalmazhatják. Elég nehéz eligazodni ebben a dzsungelben, de bátran kérheti az orvos és a gyógyszerész segítségét gyógyszer-helyettesítési ügyekben, és a legmegfelelőbb szer kiválasztásában.
És még valami az állatvédőknek
Lehet helyettesíteni az állatkísérleteket? Sajnos nem. Ez az a kísérleti szakasz, melyben élő szervezeten mérhető fel a gyógyszerek mellékhatása és megállapítható az alkalmazható maximális mennyiség is. Biztonsági szempontból érthető, hogy minden új gyógyszernek át kell mennie a rákkeltő hatást vizsgáló teszteken (okoz-e daganatot a kísérleti patkányban vagy egérben) és a teratogén hatást vizsgálókon is (előfordul-e fejlődési rendellenesség a terhesség alatt a gyógyszerrel kezelt anyaállatok újszülötteiben stb.). Csak e hónapokig, néha évekig is elhúzódó vizsgálatok befejeztével kezdődhet a klinikai kipróbálás. Azonban a céltalan állatkísérletek elítélendők, pl. amikor egy bevált kozmetikai szer továbbfejlesztett változatát ismételten állatokon tesztelik.
