Az antibiotikumos kezelés nehézségei
Az ideális antibiotikum hatékonyan elpusztítja a kórokozó baktériumokat, miközben nem hat az emberi szervezetre és nem okoz mellékhatást. Ehhez arra van szükség, hogy a gyógyszer szelektíven csak a baktériumokat károsítsa. Ezt olyan hatóanyagokkal lehet elérni, amelyek vagy csak a baktériumokban lévő sejtalkotó-részekre hatnak, ilyen a baktérium-sejtfal, vagy pedig olyan életfolyamatokat gátolnak, ami az embereknél másképp megy végbe, ez lehet a fehérjék termelése. Ideális antibiotikum azonban nem létezik, mindegyik okoz több-kevesebb mellékhatást, ezért a kezelés súlyosságától függően kell eldönteni, hogy melyik gyógyszer a legmegfelelőbb választás.
Az antibiotikus kezelés során azt is figyelembe kell venni, hogy a baktériumok ellenállóvá tudnak válni az egyes hatóanyagokkal szemben, ha azzal túl gyakran találkoznak, vagy ha túl rövid ideig tart a kezelés.
Az antibiotikumos kezelés fajtái
Antibiotikumokat adhatnak az orvosok megelőzésként, ha például valaki gyakran fertőződik meg, vagy pedig akkor, ha súlyos fertőzést lehet kivédeni vele. Az utóbbi módszert általában műtétek előtt szokták alkalmazni.
Célzott terápiáról akkor beszélünk, ha az orvosok kitenyésztik a beteg vizelet- vagy köpetmintájából a kórokozót, és a baktérium antibiotikum-érzékenységét is meghatározzák a laboratóriumban, és ezután a megfelelő gyógyszerrel kezdik meg a kezelést. A célzott terápiák azonban nemcsak költségesek, hanem időigényesek is. A tenyésztési és érzékenység-meghatározási folyamat napokig is eltarthat, a beteget viszont addig is kezelni kell.
Az előbb említett okok miatt is belátható, hogy manapság a fertőzéseket leggyakrabban tapasztalati úton kezelik, vagyis a tünetek és az egyéb vizsgálati leletek alapján választja az orvos az antibiotikumot. Ez a módszer azonban magában hordozza azt a veszélyt, hogy az adott kórokozó ellen nem lesz hatásos a kiválasztott gyógyszer és emiatt többféle antibiotikumot is kell szedni.
A kezelés költségei tehát ebben az esetben is magasak lehetnek. Költség-hatékonysági elemzések eredményei szerint a célzott kezelési módok még a tesztek magas árai ellenére is gazdaságosabbak, azonban az eredmény megérkezése előtt is kezelni kell a beteget, emiatt a mindennapi gyakorlatban mégis a tapasztalati terápia győz.
Mi alapján választják ki az orvosok, melyik antibiotikumot kapjuk?
Az antibiotikumok egy része csak a baktériumok szaporodását gátolja, de magát a baktériumot nem öli meg. Más antibiotikumok el is pusztítják a baktériumot. Logikus választásnak tűnne ezek után, ha az orvosok mindig a baktériumölő fajtát adnák. Azonban a mai ajánlások szerint az ép immunrendszerű betegeknél elégséges a baktériumok szaporodását gátló antibiotikum adása, ugyanis azt a pár megmaradt baktériumot már az immunrendszer is el tudja távolítani. Baktériumölő antibiotikumok adására csak idős, vagy legyengült immunrendszerű betegek esetén van szükség, vagy akkor, ha nagyon súlyos a fertőzés, például agyhártyagyulladás esetén.
A másik fontos szempont az antibiotikum-választás során, hogy milyen legyen a szer hatásspektruma, vagyis hányfajta baktériumcsoport ellen hatásos. A szűk spektrumú hatóanyagok csak egy vagy két baktériumcsoport ellen hatásosak, a széles spektrumúak viszont több csoporttal szemben hatékonyak. Idővel egy széles spektrumú antibiotikum hatásköre leszűkülhet, mert a baktériumok megtanulnak a hatóanyag ellen védekezni. Ezért, ha ismerik a kórokozót, az orvosok célzottan szűk hatásterületű antibiotikumot írnak fel annak a kezelésére. Ha viszont tapasztalati úton végzik a kezelést, súlyos fertőzések esetén, valamint abban az esetben, ha valószínűleg több kórokozó egyidejűleg okozza a betegséget, akkor széles spektrumú, nagy hatékonyságú gyógyszert adnak.
Az antibiotikumok káros hatásai
Bár az antibiotikumok célja, hogy a baktériumot károsítsák, sajnos még nem találtak olyat, amely ne károsítaná kis mértékben az emberi szervezetet is. Mindegyik antibiotikum-csoportnak megvan a maga hátránya, egyesek vesekárosítóak, mások a csontvelőre vannak rossz hatással, megint mások pedig allergiát okozhatnak. A gyógyszerválasztásnál tehát fontos ennek a szempontnak a figyelembe vétele is. Az antibiotikumok további káros hatása, hogy a beteg hasznos bélflóráját is elpusztíthatják (ezért alakul ki sokszor hasmenés az antibiotikum-szedés során), valamint túlzott használatukkal a baktériumok megtanulnak védekezni ellenük, és később már nem lesznek hatásosak. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy nem lesz hatásos fegyverünk a bakteriális fertőzések ellen.
Mivel az antibiotikumok toxikus szernek számítanak, várandósság alatt nem ajánlott a szedésük, kivéve persze, ha a fertőzés sokkal súlyosabb károkat okoznak az anyában és magzatban egyaránt. Ma terhesek számára a penicillineket, a cefalosporinokat és a makrolideket tartják a legbiztonságosabb antibiotikumoknak.
Azonban a legmegfelelőbb kezelés is hasztalan, ha a beteg nem tartja be a kezelési utasításokat. A megadott mennyiséget a megfelelő időben be kell venni, hogy hatásos legyen a kezelés.
