Két kutató - az ausztrál Alan Lopez és az amerikai Christopher J.L. Murray - 1990-ben kezdeményezte, hogy mérjék fel, mekkora terhet jelentenek a betegségek az emberiségnek. Ebből lett a Világbank segítségével a Global Burden of Desease, röviden GBD projekt, amely mára hatalmas, globálisan közel kétezer szakembert megmozgató tudományos együttműködéssé fejlődött. Ennek jelentéseit 2015 óta évente kiadják, a legutóbbit pár hete tette közzé a The Lancet tudományos folyóirat .
A higiénia, az immunizálás, a beltéri levegőminőség és a táplálkozás javítása lehetővé tette, hogy a szegény országokban a gyermekek az elmúlt 25 évben egyre tovább éljenek, állapította meg a GBD jelentése, amely több mint 300 betegség és sérülésfajta 195 országban és territóriumon rögzített adatainak új tudományos elemzésén alapul. A további javulást azonban lelassíthatja, hogy egyre több embert fenyeget komolyan az elhízás, a magas vércukorszint, valamint a visszaélés az alkohollal és a kábítószerekkel.
Christopher J.L. Murray - aki a GBD-projekt koordinációját ellátó IHME egészségügyi adatelemző intézet igazgatója - megállapította, hogy a fejlődés előrehajtja, de nem határozza meg az egészségügyi helyzetet. "Egyes országokban sokkal gyorsabb a népegészségben mutatkozó fejlődés, mint amit a jövedelem, az oktatás vagy a termékenység magyarázhat. És vannak olyan országok - köztük az Egyesült Államok, és, tegyük hozzá, sajnálatosan Magyarország is -, amelyek sokkal kevésbé egészségesek, mint amennyire fejlettségük alapján elvárható volna.
Globálisan a várható élettartam 1980 és 2015 között 62 évről közel 72-re emelkedett. Ebben szerepet játszott, hogy több, a Szaharától délre fekvő afrikai országban visszaszorították a HIV/AIDS okozta halálozást. Illetve a gyermekhalandóság is gyorsan csökkent, ahogy a fertőzések miatt kialakuló betegségek száma is. De minden ország kénytelen saját kihívásokkal is megküzdeni, és saját fejlődési pályát bejárni. Franciaországban például kevesebb lett az öngyilkosság, Nigériában pedig a közúti balesetek miatti halálozások száma esett vissza, míg Indonéziában visszaszorultak az asztmával kapcsolatos halálesetek.
Ebben az évben a kutatók valamennyi ország helyzetét egy szociodemográfiai index alkalmazásával is elemezték, amely figyelembe vette az oktatási, a termékenységi és a jövedelmi helyzetet. Ez az új kategorizálás meghaladja a hagyományos "fejlett", illetve "fejlődő" vagy a kizárólag a jövedelmet figyelembe vevő gazdasági felosztást.
A teljes jelentést hat tanulmány alkotja, amelyek mindegyike mélyreható elemzést ad a halálokról, az anyai halandóságról, az 5 év alatti gyermekek halálozásáról, az általános betegségterhekről és a várható élettartamról , a fogyatékkal leélt évekről és az egészségveszteséget okozó kockázati tényezőkről.
A világ nagy részén a születés biztonságosabbá vált az elmúlt 25 évben mind az anyák, mind az újszülöttek számára. A gyermekágyi halálozások száma 1990 óta közel 29 százalékkal esett vissza, a 100 ezer élve szülésre számított ráta a 1990-es 282-es értékről 196-ra süllyedt 2015-re. 24 országban azonban még mindig 400 felett van ez az érték, ami a szakértők szerint elviselhetetlenül magas. Ezen országok közé tartozik a Közép-afrikai Köztársaság (1074 haláleset 100 ezer élve születésre), Afganisztán (789) és Sierra Leone (696).
A gyermekágyi haláleseteknek ez a még mindig igen magas szintje jelzi, hogy bőven van tennivaló a reproduktív egészség javításában, és nem csak az említett három országban. Máshol is nagy még a lemaradás ugyanis az ENSZ által megjelölt célértéktől, amely 100 ezer élve születésre 70 halálesetnél húzta meg a limitet. Ehhez jobb rutinszerű egészségügyi ellátás kell a terhesgondozásban és a szüléseknél, illetve az adatgyűjtési rendszereket is tovább kell fejleszteni.
A jelentés megállapította, hogy a halálozási ráta 1990 és 2015 között jelentősen csökkent. Ez a tendencia különösen erős volt az elmúlt évtizedben. Az elmozdulás 2005 és 2015 között több területen különösen jelentős volt. A HIV/AIDS-halálozás 42 százalékkal csökkent, a malária miatti veszteség 43, a koraszüléses szövődmények 30, az anyák szüléssel kapcsolatos rendellenességei miatt bekövetkező halálozás pedig 29 százalékkal esett vissza.
Globálisan 5,8 millió 5 év alatti gyermek halt meg 2015-ben, ami az 1990-es években tapasztalt halálesetekhez képest 52 százalékos csökkenését jelent. Az újszülött halálozása 1990 óta lassabban esett, 42 százalékkal 2,6 millióra. A halva születések száma 47 százalékkal esett 2,1 millióra.
Olyan betegségek esetében, amelyek nem feltétlenül halálos kimenetelűek, a felső légúti fertőzések (például a tüdőgyulladás ) és a hasmenéses betegségek okozzák a legtöbb gondot. A felső légúti fertőzések 2015- ben 17,2 milliárd egészséges életévet vettek el, a hasmenéses betegségek pedig 2,4 milliárdot.
A világon minden 10 emberből hárman szenvednek fogszuvasodásban, ketten tenziós fejfájásban, és ugyanennyien vérszegénységben és halláskárosodásban. A nem halálos egészségveszteség további fontos tételeit adja a migrén, a látásromlás, a genitális herpesz és a parazitaférgek.
Az emberek egészségét különféle kockázati tényezők befolyásolják, amelyek egy részét képesek vagyunk kézben tartani. Az 1990 és 2015 közötti időszakban a nem elégséges és ezért nem biztonságos higiénia, a háztartások levegőszennyezése, a gyermekek életkorukhoz képest alacsony testsúlya, fejlődésbeli visszamaradottságuk, illetve a dohányzás mindegyike több mint 25 százalékkal csökkent. A foglalkozási kockázatok, a túl magas testtömeg-index és a kábítószer-használatnak való kitettség azonban ugyanebben az időszakban több mint 25 százalékkal emelkedett.
Egyéb kockázati tényezők is jelentős egészségügyi terhet eredményeznek, azaz számolni kell még a rossz táplálkozás, a mozgáshiány és a dohányzás hatásaival is. De a legfontosabb kockázati tényező 2015-ben a magas szisztolés vérnyomás volt a globális egészségveszteség több mint 9-százalékát adva. Ezt a dohányzás követte 6,3 százalékkal, majd a magas vércukorszint (6,1 százalék) és a magas testtömegindex, azaz BMI (5 százalék) következett.
