A tavaly nyár óta futó kísérleti programban részt vevő patikák támogatásban részesülnek, ha – az orvosokhoz hasonlóan – konzultálnak a betegekkel. Mint azt a Semmelweis Egyetem közleménye írja, a pácienseknek az eladótértől elkülönített helyiségben nyugodt körülmények között, egy konzultáció keretében van lehetőségük arra, hogy panaszaikat a gyógyszerészekkel megosszák, akik a hagyományosnál jóval átfogóbb tájékoztatást adnak a gyógyszerek szedéséről, esetleges mellékhatásairól – az adott betegséggel összefüggésben. Ilyen jellegű szolgáltatásra eddig nem volt mód, ám mióta bizonyos adminisztratív feladatokat digitális eszközök és mesterséges intelligencia végez, a gyógyszerészek több időt és figyelmet tudnak szentelni a betegeknek.
A cél, hogy a patikák egyfajta információs központként működjenek, ahol valamennyi betegadat összefut. „Ideális esetben van egy szakember, aki észben tart mindent, és tisztában van azzal, hányféle készítményt szed egy beteg. Különösen úgy, hogy a receptet kiíró orvosok legtöbbször nem egyeztetnek egymással” – mondja Valentin Schlieper német közforgalmú gyógyszerész, aki a patikában alkalmazható digitalizáció lehetőségeiről, hatékonyságáról írja tudományos dolgozatát a Semmelweis Egyetemen. „Ehhez azonban muszáj digitális eszközökre támaszkodnunk” – teszi hozzá.
Tehermentesítheti az orvosokat
Több országban a gyógyszertárak – különösen a pandémia kezdete óta – a digitalizációt elsősorban a betegforgalom online vásárlótérbe irányítására használják. A programban részt vevő patikák ugyanakkor a személyes kapcsolatok mélyítésére törekednek. „Az indulás óta ügyfeleink durván fele vette igénybe a szolgáltatást, amely a legalább 5 gyógyszert rendszeresen szedő betegeknek szól” – mondja Schlieper. A tapasztalatok szerint minél súlyosabb egy beteg állapota, annál nagyobb valószínűséggel él a személyes konzultáció lehetőségével.
A kezdeményezés egyúttal próbálkozás arra, hogy az orvosokat valamennyire tehermentesítse. Ám nem minden orvos üdvözli annak ellenére, hogy a felelősség és a feladatok megosztása a beteg érdekét szolgálják, illetve az orvos és a gyógyszerész együttműködése révén a hibázás lehetősége is csökken – mondja Schlieper. Az esetlegesen egymás (mellék)hatását kioltandó gyógyszerek mennyisége is csökkenthet így, valamint javulhat a gyógyszerszedési fegyelem. Sokszor feledékenység vagy készlethiány miatt nem váltják ki a betegek gyógyszereiket. „Mivel a patikák a készítmények átlagosán 50 százalékát tartják készleten, előfordul, hogy a betegek már nem mennek vissza a megrendelt gyógyszerért. A digitalizáció, például online emlékeztető alkalmazása ezen is javíthat” – magyarázza Schlieper.
A programban, mely a német egészségügy digitális átállásának egy eleme, jelenleg 17 gyógyszertár vesz részt. A potenciál nagy, nem kizárt, hogy a rendszert egész Németországra kiterjesztik, mondja Schlieper. A siker elsősorban a digitalizáció mértékén (e-recept, e-beutaló, elektromos betegfájl országos bevezetése) és az orvosok hajlandóságán múlik. A különböző intézményi platformok (orvosi rendelő, patika, kórház stb.) összefésülése is elengedhetetlen, ugyanakkor az adatvédelmi szabályok lassíthatják a folyamatot.
