Szeder: Az erdőkben bóklászók antioxidáns-forrása

A szeder sok mindenben hasonlít a málnára, de jobban eltartható, és több benne a jótékony antioxidáns. A tüske nélküli fajták megjelenésével rövidesen lepipálhatja közeli rokonát.

Ismerjük meg!

A szeder (Rubus fruticosus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és - egyébként a málnával együtt - a szeder (Rubus) nemzetségbe tartozó, évelő, lombhullató, olykor örökzöld indás cserje vagy félcserje gyümölcse. Az ember ősidők óta ismeri és fogyasztja.

A szeder nemzetségen belül a szeder fajok igen elterjedt, mérsékeltövi növények. Észak-Afrikában, Európában és Észak-Amerikában, illetve Ázsia Európához csatlakozó területein vadon is élnek. Csak európai fajokból több mint százat különítettek el. A legtöbb hazai szeder a földi szeder fajcsoportba tartozik, az úgynevezett gyűjtőfaj latin neve a Rubus fruticosus. Hívják vad szedernek, fekete szedernek, földi szedernek. További nevei szederje, szedernye, fekete málna és még sorolhatnánk. Nagyon hasonló hozzá a kövi szeder, illetve a hamvas szeder (más néven seregély- vagy koldusszeder, Rubus caesius), mely kékesebb, hamvasabb, kevésbé fényes bogyókat terem. Laikus számára a hazai szederfélék felismerése nem könnyű feladat, de nem is elengedhetetlen, hiszen a szeder növények egyetlen része sem mérgező, gyümölcsét fogyasztva pedig nagyon hasonló és fölöttébb áldásos hatásait élvezhetjük, lényegében függetlenül attól, hogy épp melyik bogyóhoz van szerencsénk. Egyébként a fajok könnyen is kereszteződnek.

Vadon erdőszélen, árokparton, félárnyékos, ligetes helyen tenyészik. Könnyen terjed, az erdészek gyomnövényként tekintenek rá, s nem örülnek, ha benövi az új telepítést. A tápanyagdús, jó - főként nyári - csapadék-ellátottságú, humuszos talajt kedveli, a fagyot jól bírja.

A növény nagyon hasonló a málnához, 2-5 méter hosszú kevéssé elágazó indákat hajt. A második évben fordulnak termőre, majd elszáradnak. A második évben a termőhajtás 20-40 virágot hordoz, melyek nagyok, fehér vagy halvány rózsaszínű szirmúak, bőséges nektárforrással csalogatják az őket beporzó rovarokat. Májustól augusztusig virágzik, és augusztustól októberig először zöld, majd fokozatosan piruló, végül feketévé érő termést érlel. A szeder bogyója nem valódi bogyó, hanem csonthéjas terméscsoport, akárcsak a málnánál. Különbség viszont, hogy a szeder éretten nem válik le az azt hordozó, fogyasztható vacokkúpról. Egy-egy szem tömege 4-8 g is lehet.

Hazai kertekbe körülbelül a XIX. századtól került be, nem csak gyümölcsként, de tüskés védősövényként is kedvelt. Az amerikai növénynemesítők munkáját dicséri a tüskétlen szedrek megjelenése, ami nagyon fellendítette termesztését. Az USA-ban például a tüskétlen változatok elterjedése óta többet termelnek belőle, mint málnát, mert gyümölcse kevésbé érzékeny, jobban szállítható, nem penészedik és kiválóan alkalmas élelmiszeripari feldolgozásra. Az egyik hazánkban is legkedveltebb fajta a Thornfree.

A tüskementes fajták is hasonló termőhelyet kedvelnek, mint a vad változat, kissé fagyérzékenyebbek, a vesszők megtartásához mesterséges támasztó szerkezetre szorulnak. Önbeporzók, de a fajták kölcsönös megtermékenyítése jobb minőségű, nagyobb szemű termést eredményez.

A szedernek nincs olyan betegsége, amely ellen rendszeresen kellene védekezni, ezért jó eséllyel lelhetünk a piacokon valóban biominőségű szederre. Magyarországon Pest, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében vannak nagyobb szeder-termőterületek.

Miért jó?

Fahéjas szederdzsem Szedertorta Szederbor A szeder tápanyagtartalma nagyon hasonlít a málnáéhoz, de szénhidrát- és növény rost- illetve pektintartalma nagyobb, C-vitamin- és gyümölcssav-tartalma pedig valamivel alacsonyabb. A legnagyobb különbség íz-, aroma- és színanyagaiban van, dúskál az antioxidáns flavonoidokban.

100 g gyümölcsben nagyjából 85 g víz van. Energiatartalma 52 kcal, 218 Kj. 7 g fehérjét, 4 g zsírt, 12-13 g szénhidrátot rejt. Az ásványi anyagok közül 196 mg kálium, 32 mg kalcium, 21 mg foszfor, 20 mg magnézium, kb. 1 mg mangán, fél mg vas, valamint réz van benne.

Sok A-vitamin, 21 mg C-vitamin, fólsav, valamint némi B1-, B6-vitamin, riboflavin, pantoténsav, niacin is van benne.

A fekete szeder levele gyógynövény-alapanyag, ami galluszsav- és ellágsav típusú csersavakat, flavonoidokat, gyümölcssavakat tartalmaz.

A szederlevélből készült teát hasmenés ellen, izzasztónak, salaktalanítónak használják. Vércukorszint-csökkentő hatása is ismert. Főzete gyulladásgátló öblögető, gargarizáló szer szájnyálkahártya- és fogínygyulladás kezelésére, valamint aranyér elleni ülőfürdőhöz.

Hogyan fogyasszuk?

Az érett szedret legjobb frissen fogyasztani. Vitamin- és antioxidáns tartalmának legnagyobb részét a friss gyümölcshús rejti. Jellegzetes, zamatos íze jól illik különböző tejtermékekkel készült ételekbe, gyümölcslevesbe, joghurtba, tejszínhez, süteményekhez.

A gyümölcsből lekvárt, dzsemet is főzhetünk, amit később szintén felhasználhatunk natúrjoghurthoz keverve vagy süteménybe.

Remek szörp és szederbor, vagy likőr is készíthető belőle. Tartósíthatjuk mélyhűtve is, felolvasztva süteménybe, gyümölcslevesbe, fagylaltkehelybe főként vaníliafagylalt mellé nagyon ízletes.

Magának a gyümölcsnek is van gyógyhatása. A gyümölcslé segít vérszegénység lázas meghűlés, rekedtség, hangszálproblémák ellen.

Ha leveléből teát szeretnénk készíteni, május és augusztus között gyűjtsük és szárítsuk az ép leveleket, amiből 1 teáskanálnyi felaprított levelet öntsünk le 2-3 dl forralt vízzel.

Tippek, tanácsok

Ha frissen akarjuk szedni a gyümölcsöt, csak az érett szemeket érdemes leszedni, mert nem utóérő gyümölcs.

Érdekességek

Levelének csersavtartalmát bőrfeldolgozásra alkalmazták. Szárított leveleiből és fiatal hajtásaiból barna színek előállítására szolgáló festékanyagot nyertek.

A szeder az egyik legrégebben említett gyógynövény. Már i.e. 400-ban, Hippokrátesz korában is említik jótékony hatását. Az 1500-a években a patikusok ismerték fogínyvédő hatását, állatok fekélyeinek kezelésére is használták.

A változatos szederformák léte annak köszönhető, hogy a szederfajták természetes körülmények között is könnyen kereszteződnek, és stabil hibrideket képeznek.jeik megtermékenyülés nélkül is termést és magokat hoznak. Vagyis ezen növények gyakorlatilag önmaguk klónozásával tudnak szaporodni.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +1, +5 °C
Minimum: -4, +2 °C

Párás, borongós időre kell számítani. Az északkeleti tájakat kivéve többfelé lehet eső, nyugaton havas eső, hó is. Mérsékelt szél mellett 1, 5 fokig melegszik a levegő. Pénteken kettősfronti hatás érvényesül, erősebb panaszok délen, délnyugaton és nyugaton lehetnek. Ismét gyakorivá válhat a fejfájás, emellett a keringési és vérnyomáspanaszok is megszaporodhatnak. Csökken a hőérzet, alacsony lesz a komfortérzet, sok tünet jelentkezhet. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség magas, kissé csökken. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: