Ismerjük meg!
A sárgabarack, rózsa- vagy kajszibarack (Prunus armeniaca vagy Armeniaca vulgaris) a rózsafélék családjába tartozó, mandulához hasonló, csak vastagabb húsú csonthéjas. Érett gyümölcsének héja narancssárga, a nap érte fele lilás piros, olykor pöttyökkel tarkított. Héja az őszibarack szőrénél finomabb selymes pelyhektől bársonyos tapintású. Illata jellegzetes, finom aromájú.
Gyümölcsének húsa éretlenül zöldes színű és kemény, éretten krémesen puha, leveses, édes. Fája 4-7 m magasra nő, akár 90 évig is elél, évente átlagosan 100-120 kilónyi gyümölcsöt terem. Kora tavasszal, lombfakadás előtt általában fehéren virágzik, amikor a fagyok még kárt tehetnek benne. Kerekded, illetve szív alakú, hegyes csúcsú levelei sötétzöldek, fényesek. Viszonylag könnyen kezelhető, hálás fa. Nem minden évben terem egyenletesen.
A különböző fajták június végétől augusztus elejéig két-három hétig teremnek, hamar leérnek. Érési idő sorrendjében a legismertebb magyar fajták a július eleji Korai piros, a világossárga, napos oldalán pirosas héjú, oldalról lapított lédús, puha Ceglédi óriás, gyümölcsei nagyok 50-120 grammosak. Július közepétől a Szegedi mammut, a Ceglédi bíbor, a Ceglédi piroska, majd a Gönci magyar és Magyar kajszi kemény, 40-50 grammos gyümölcseit vásárolhatjuk, végül a Mandulakajszi és a narancssárga, rostos, kis-közepes méretű Bergeron, végül a Pannónia és a lilás piros foltos Rózsakajszi zárják a sort július végén. A fajták közül a nagyobbak inkább nyers fogyasztásra és lekvárnak, a kisebbek befőttnek, gombócnak valók. A bő termésű évben ugyanarról a fáról kisebb, savanykásabb barack szüretelhető, a következő évben pedig a kevés virágból nagyobb, zamatosabb gyümölcsök fejlődnek. A nagyobb és színesebb, valamint egyazon fáról a korábban érő és szedett gyümölcsök nagyobb cukortartalmúak.
Miért jó?
A- és C-vitamin-tartalma (10 mg) igen magas. Két-három szem sárgabarack elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin igényünket. Hasznos niacin- és folsav-forrás. Értékes sok sárga béta-karotinja miatt is. A benne lévő kénnek szerepe van jellegzetes savanykás édes ízének kialakításában. Káliumban is rendkívül gazdag, napi káliumigényünket bőven fedezi. Található benne továbbá kalcium, foszfor és sok más fontos elem. A-vitaminja késlelteti az időskori látásromlást , erős rákellenes hatású, kedvezően hat a zsíranyagcserére, érvédő hatású, serkenti a máj méregtelenítő működését. Héját, gyümölcshúsát pakolásként a bőrre helyezve segíti annak regenerációját.
Ugyanannyi aszalt sárgabarack arányaiban több kalóriát és ásványi anyagot tartalmaz, fogyasztása enyhe hashajtó hatású.
Hogyan fogyasszuk?
Igyekezzünk hibátlan, barna foltok nélküli szemeket vásárolni. A keményebbek jobban bírják a szállítást, és főként befőtt eltevésre alkalmasak, míg a puhákból lekvárt főzhetünk.
A megvásárolt barack megevésével és feldolgozásával nem feltétlenül érdemes várni, hiszen utánérő, így gyorsan megpuhul, s előfordulhat, hogy bár befőttnek szántuk, már csak lekvárnak lesz alkalmas. Hűtőben csak az ép szemek tarthatók el jól, mintegy két hétig, 0-1 Celsius körül akár három hétig is elállhat, de vigyázat, ne fagyjon meg. Mélyhűtésre nem jó, mert felolvasztás után lottyadt lesz, íze megváltozik. Héja is ehető, a gyümölcshúsnál savanykásabb. Az igazi kajszis gombóc apró, héjában hagyott, kimagozott gyümölcsből készül, így lesz íze igazán pikáns, fogyasztása kényelmes. Rövid ideig forrásban lévő vízbe mártva héja egy darabban egyetlen mozdulattal eltávolítható, akár a paradicsomnál.
Miért egészséges a sárgabarack?
Az aszalt sárgabarack egyre kedveltebb csemege. Piacokon és nagyobb szupermarketekben biztosan kapható. Önmagában is finom édesség vagy rágcsálnivaló, de pecsenyehúsok mellett sülve is remek eledel, mely különleges ízt ad a sültnek. A bőrétől megtisztított kimagozott barackot házilag is aszalhatjuk.
Hideg gyümölcslevesnek , natúr joghurtos édességnek, süteménybe téve vagy meleg köretnek egyaránt ízletes. Ivólének, nektárnak fogyasztva szintén egészséges.
Manduláshoz hasonlóan feltörhető magjának beléből készül a marcipánhoz hasonló, és azt helyettesítő perszipán. Megerjedt héjából és a romlott gyümölcsből pálinkát főznek.
Tippek, tanácsok
Jótermésű évben érdemes belőle sokat eltenni, befőzni, mert valószínűleg a következő egy-két évben kevesebb termést hoz, és drágán adják majd a piacokon. Vásárláskor érdemesebb a puhább, aromásabb gyümölcsöket előnyben részesíteni, annak ellenére, hogy a puha héj könnyebben nyomódik. A kereskedők hajlamosak ezért éretlenül eladásra kínálni.
A megtört mag bele nagy mennyiségben fogyasztva arzén- és ciántartalma miatt életveszélyes mérgezést is okozhat, ezért a ciántartalmú, kesernyés magokból nem szabad egy-két szemnél többet fogyasztani. Az édes magok viszont nyugodtan ehetők.
Érdekességek
Őshazája Kína . Latin nevében az "armenica" arra utal, hogy a Selyemúton Örményország közvetítésével jutott el Európába a Földközi-tenger térségéig, majd római vagy török közvetítéssel a hódoltság idején jutott el hazánkba. Melegkedvelő, tőlünk északabbra nem igen él meg. A II. Világháború előtt az ország összes gyümölcstermésének hatodát adta. Ma méltatlanul visszaszorult termesztése, nincs idő befőzésre és "kajszisgombóc-gyártásra".
A Kína és Pakisztán határán, a Hindukus-hegységben élő hunza népcsoport tagjai állítólag az általuk kedvelt kajszinak köszönhetik matuzsálemi életkorukat és jó egészségüket. Egyetlen megtermő gyümölcsüket nagy becsben tartják, az aszalt gyümölccsel édesítenek. Főzőolajukat a kajszi édes magjából hideg préseléssel nyerik, a magbél szárított pora pedig univerzális gyógyszernek számít. Ha vitamin- és antioxidáns tartalmát tekintjük, ez nem is olyan meglepő.
