Az Environmental Working Group amerikai környezet- és egészségügyvizsgáló szervezet több mint 80 ezer ételt tartalmazó Food Scores adatbázisában a "természetes aroma" a negyedik leggyakrabban előforduló alkotóelem a só, a víz és a cukor után. Bár a természetes aroma névem emlegetett összetevő korántsem ilyen egyszerű összetételű.
Mi tehát a különbség a természetes és a mesterséges aroma között?
Nem sok, véli Andrews, aki szerint a legnagyobb különbség pusztán annyi, hogy a természetes aromák természetes forrásokból származnak, amelyeket a kellő tisztítás és kivonatolás után visszaadagolnak az ételbe vagy italba. A mesterséges aromák pedig teljesen mértékben laborban előállított vegyületek, amelyek nem természetes forrásból származnak. A hozzáadott aroma pedig - legyen akár természetes, akár mesterséges, - ötvennél több, akár száz hozzávaló keveréke is lehet. Ezen keverékben pedig találhatók oldó- és tartósítószerek is, amelyek az aroma akár 80-90 százalékát alkothatják. A végtermékben ezek arányaikban alig találhatóak meg, de összességében mégis mesterséges hozávalókról van szó.
A természetes és mesterséges aromák igazi különbségei tehát mikroszkopikus eltérésekben rejlenek, de mindkettő célja ugyanaz: hogy olyan intenzív ízhatásokat varázsoljanak az ízlelőbimbókra, amelyek gyorsan eltűnnek, így újra meg újra vissza kell térnünk az adott ételhez vagy italhoz.
Ennek is köszönhető, mondja Vandana Sheth, az amerikai Academy of Nutrition and Dietetics táplálkozásügyi cég szóvivője, hogy ezen adalékok az arra fogékonyakban sóvárgást és éhséget kelthetnek. Ez pedig kifejezetten problémás lehet diéták, fogyókúrák vagy ételérzékenységek esetében.
Az mindenesetre biztos, mondja Andrews, hogy akár ízesebbre vannak finomhangolva a kevésbé egészséges ételek, akár nem, megéri természetes ételeket fogyasztanunk. Azért is, mert ha eszünk egy almát, biztosak lehetünk, hogy annak íze nem egy laboratóriumban let összeállítva.
