A tejcukor-érzékenység és a tejfehérje-allergia bár nem halálos betegségek, mégis nagyon megnehezíthetik egy kisgyerek vagy felnőtt, sőt az egész család életét - a már kialakult allergiából pedig nehéz a visszaút.
A tudomány legfrissebb állása szerint, ha a baba étrendjébe a megfelelő időben tejterméket, (például kefirt, natúr probiotikus kultúrákat tartalmazó L. casei joghurtot) iktatunk be, azzal csökkenthetjük a tejfehérje-allergia kialakulásának rizikóját! A tejfehérje-allergia például a gyermekek 2-3 százalékát érinti, s egyik típusa akár élethosszig tartó tejmentes diétával is járhat. Megfelelő táplálási szokásokkal azonban a betegség kialakulása csökkenthető.
A kizárólagos anyatejes táplálás időszaka után a csecsemő rohamos növekedése miatt eljön az az időszak, amikor a tápanyagszükségleteket az anyatej nem képes önmagában fedezni, így a tejtermékek későbbi megfelelő fogyasztása - az esetleges felnőttkori allergiák megelőzése miatt is - a táplálás sarkalatos pontjai. A tejcukor-érzékenység és a tejfehérje-allergia kialakulásának megelőzésében nagy szerepet játszik, hogy a csecsemő még a szoptatás alatt, de ne túl korán találkozzon a tejtermékekkel, élőflórás joghurttal és kefirrel már akár a 7-8. hónapban, tejjel viszont legkorábban egyéves kor után! Fontos információ tehát az anyukáknak, hogy a natúr joghurt és a natúr probiotikus kultúrákat tartalmazó (Lactobacillus acidophillus (La-5), Bifidobacterium (BB12), L.casei joghurt éppen ezért már akár 8 hónapos kortól adható, így ideális segítség a hozzátáplálás időszakában.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A kérdés kapcsán a Good Milk joghurtmárka megbízásából a Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet tanácsait foglaltuk össze.
Még a szoptatás alatt, de ne túl korán A laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység) oka, hogy a laktózt bontó enzim nem, vagy csak kis mennyiségben termelődik. Ennek következtében a laktóz nem képes felszívódni a vékonybélből, hanem továbbhalad a vastagbélbe, ahol a vastagbél baktériumai bontják le szerves savakká (pl. tejsav) és gázokká. Két gramm tejcukorból (kevesebb mint 0,5 dl tej laktóztartalma) közel másfél liter hidrogén gáz képződhet. A vastagbélben lévő laktóz megbontja a vízfelszívódás egyensúlyát, ami hasmenéssel jár. A széklet híg, habos, zöldes, savanyú szagú lesz. A laktózból fejlődő gáz felfúvódást, görcsöket eredményez. Mindezeket émelygés, hányinger, általános rossz közérzet és bőrtünetek kísérhetik.
Hazánkban legalább másfélmillió személy érintett a tejcukor-érzékenységben , de szinte mindenkinél kialakulnak a tünetek bizonyos tejmennyiség elfogyasztása felett, azonban a teljes enzimhiány ritka.
A gyógyítás egyetlen lehetősége, hogy a laktózt valamilyen módon ki kell iktatni az étrendből. A tejfehérje-allergia komolyabb probléma, a gyermekek 2-3 százaléka érintett benne, s egyik típusa akár élethosszig tartó tejmentes diétával jár, de jó esetben megszűnik 1-2 év diétázástól.
A két betegség közötti fő különbség, hogy az allergia nem függ a mennyiségtől, kis mennyiségű allergén is kiváltja a tüneteket, elég az élelmiszernek nyomokban tartalmaznia, míg az intolerancia esetében egyéni különbségek alapján akár fél liter tej vagy annak megfelelő tejtermék elfogyasztása sem okoz gondot. Mindkét betegség megelőzésében szerepet játszik, hogy a csecsemő még a szoptatás alatt, de ne túl korán találkozzon a tejtermékekkel, élőflórás joghurttal és kefirrel már akár a 7-8. hónapban, tejjel viszont legkorábban egy éves kor után!
Legjobban: