Az allergiás elváltozások száma folyamatosan emelkedik. Ezt a tendenciát magyarázza egyrészt a növekvő környezetszennyezés, a növényvédő szerek alkalmazása, az élelmiszerek előállításánál használt eljárások, másrészt a diagnosztikus lehetőségek bővülése.
Allergia és intolerancia
Táplálékallergiák esetében az immunrendszerünk idegen anyagként érzékel bizonyos élelmiszert vagy élelmiszer-összetevőt, ami fokozott ellenanyag termelődést eredményez. A leggyakoribb táplálékallergiák: tej, tojás, szója, liszt, földimogyoró, dió, hal, tenger gyümölcsei.
A tünetek a legkülönbözőbbek lehetnek: emésztőrendszeri panaszok (hasmenés, hányás, puffadás, reflux ), bőrtünetek (ekcéma, csalánkiütés, ödéma), légúti elváltozások (torokbizsergés, tüsszögés, köhögés, rekedtség), idegrendszeri panaszok (viselkedési zavar, alvászavar, migrén, fáradékonyság), de még ízületi gyulladások és izomfájdalmak képében is jelentkezhet. A legsúlyosabb, ami egy táplálékallergiás emberrel megtörténhet, az az életet veszélyeztető, keringés összeomlását jelentő anafilaxiás sokk .
A táplálékintolerancia (pszeudoallergiák) esetében a tünetek hasonlóak lehetnek az allergia tüneteihez, viszont nincs immunreakció. Intoleranciát gyakran kiváltó élelmiszerek: tej, tejtermékek, fruktóz (gyümölcscukor), kávé, kakaó, banán, vörösbor, élelmiszer- adalékanyagok.
Az érzékeny emberi test
Fontos leszögeznünk, hogy az allergiák kialakulásáért több gén is felelős, melyek hatásának összegződéséből lesz valakinek erős vagy gyenge hajlama az elváltozásokra. Emellett viszont bizonyos környezeti hatások, táplálkozási szokások és a lelki állapot is lehet kiváltó tényező.
Születés után az emberi szervezet számára, elvileg minden elfogyasztott anyag idegennek minősül, viszont a bélben működő precíz szabályozás alatt álló immunrendszer megismerteti a belső immunsejteket a kívülről érkező vegyületekkel. Ezt nevezik orális toleranciának. Ennek köszönhető, hogy élelmiszereink alkotóelemeit szervezetünk felismeri, annak zavara vagy hiánya esetén súlyos ételallergiás kórképek lépnek fel. Ezt a mechanizmust elsősorban az anyatejes táplálás, valamint a bélflóra állapota és működése befolyásolja. Ezzel pedig eljutottunk a legfontosabb gondolatig, hogy az emésztőrendszer válaszát nagymértékben befolyásolják a szervezetbe kerülő ételek, italok, gyógyszerek és egyéb anyagok.
Mit tehetünk?
- Tartsanak allergénszegény vagy -mentes étrendet az allergiára hajlamos terhes kismamák és szoptató anyukák.
- Törekedjünk arra, hogy kisbabánk szervezete minél később találkozzon allergizáló anyagokkal. Erősítsük fel immunrendszerüket hosszú szoptatással, helyes, allergénmentes hozzátáplálással - a védőnő által felállított ütemben és módon - és a nem túlzásba vitt higiéniával.
- A bélrendszeri immunitás megtartása érdekében támogassuk a bélflóránkat pre- (borsó, hagymák, articsóka, csicsóka) és probiotikumokkal (természetesen natúr joghurt vagy gyógyszertári készítmények).
- Kerüljük a génmódosított termékeket, mert nem tudhatjuk kinél, milyen reakciót vált ki a szervezetből!
- Együnk ellenőrzött, jó minőségű alapanyagokat, hogy amennyire lehetséges kivédjük, illetve csökkentsük az antibiotikumok, növényvédő szerek, élelmiszeradalékok stb. bevitelét a szervezetünkbe.
- Diagnosztizált allergia vagy intolerancia esetén tartsuk be a szakszerű diétát!
