A gyomorégés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amelyet az egészséges felnőttek mintegy harmada legalább havi egyszer megtapasztal. A szegycsont környékén jelentkező égő, feszítő, olykor fájdalmas érzést a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav okozza. A sósavat tartalmazó, maró hatású emésztőnedvnek ugyanis csak a gyomor nyálkahártyája képes ellenállni, a nyelőcsőé nem.
A panaszok a nyugodt alvást is ellehetetlenítik
Ha a szokásosnál savasabb ételeket és italokat – például paradicsomos, csípős, zsíros vagy fűszeres fogásokat, csokoládét, alkoholt, koffeines italt, narancslevet vagy szénsavas üdítőt – fogyasztunk, akkor átmenetileg kialakulhat a gyomorégés, a normálisnál nagyobb mennyiségű gyomorsav miatt. A panaszok kialakulásának esélyét fokozza továbbá az elhízás, a dohányzás, illetve a stresszes életmód is.
A gyomorsav visszaáramlása mögött azonban nagyon gyakran a nyelőcső és a gyomor között elhelyezkedő gyomorszáj izomgyűrűjének lazasága húzódik meg. Ilyenkor a gyomorsav maró hatása folyamatosan kínozza a nyelőcső érzékeny nyálkahártyáját, emiatt állandósul a gyulladás, a fájdalom és a rossz közérzetet.
A folyamatosan fennálló panaszok tehát már nemcsak az étkezési szokásaink megváltoztatására kényszeríti rá az érintetteket, hanem megakadályozza a mindennapi tevékenységek elvégzését, ellehetetleníti a nyugodt, pihentető alvást, mindez pedig jelentősen rontja az életminőséget is. Ebben az esetben mindenképpen orvosi kezelést igényel, mert akár refluxbetegségre is utalhat. Erre a mellkasi égő érzésen kívül a kellemetlen lehelet, a visszatérő köhögés, a gyakori csuklás és a rekedt hang is figyelmeztethet.
Hogyan enyhíthetőek a panaszok?
A fent említett, jó eséllyel gyomorégést kiváltó ételek és italok mellőzése és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett néhány további életmódbeli változtatással sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük az égő érzés kialakulásának kockázatát, és végeredményben komfortosabban érezzük magunkat. Jó trükk például, ha egyszerre csak kisebb mennyiségű ételt fogyasztunk, és inkább többször (4-5-ször) eszünk a nap során. Ügyeljünk arra is, hogy a vacsoránkat legkésőbb 2 órával a lefekvés előtt fogyasszuk el, hogy csökkentsük a gyomorsav-visszaáramlás esélyét.
Emellett törekedjünk a normál testsúly elérésére és megtartására, valamint szokjunk le a dohányzásról. Érdemes továbbá a matracunk fejvégi részét megemelni nagyjából 15-20 centivel, teljesen vízszintes testhelyzetben ugyanis nagyobb eséllyel jut vissza a nyelőcsőbe a savas hatású emésztőnedv. A túl szűk, derékban szoros ruhák is diszkomfortérzést és fokozott savvisszaáramlást idézhetnek elő, ezért alváshoz javasolt inkább lazább, bő szabású pizsamát vagy hálóinget választani.
Ha a házi praktikák nem hoznak megkönnyebbülést
Ha a fenti trükköket bevetve nem érjük el a kívánt hatást, vagy ezek a praktikák csak átmeneti, rövid távú enyhülést hoznak, akkor érdemes a gyógyszertárak kínálatát is felfedezni. Olyan gyógyszer sajnos nem létezik, amely szorosabbra zárná a gyomorszájat, ezáltal fizikailag megakadályozná a maró emésztőnedv kijutását. A gyomorsav termelődését azonban visszafoghatjuk egyes vény nélkül kapható készítményekkel – az úgynevezett H2-receptor-gátlókkal vagy -blokkolókkal –, ezzel pedig hatékonyan enyhíthetjük gyomorégést és a gyomorfájdalmat.
Ezek a gyógyszerek már a bevételt követő egy órán belül kifejtik hatásukat, és viszonylag hosszú ideig, akár 9 órán keresztül is gondoskodhatnak a kínzó panaszok enyhítéséről. Megelőzésként is használhatóak, ha ugyanis az étkezés előtt 1 órával szedjük be ezeket a készítményeket, akkor megakadályozzák az ételek okozta gyomorsav-túltengést, és így a gyomorégés kialakulásának is gátat szabnak. Ezzel tehát könnyen biztosíthatjuk a nyugodt, pihentető alvás lehetőségét, illetve esélyt adhatunk a nyelőcső nyálkahártyájának regenerálódására is. Mindezek a pozitív változások hozzájárulnak az életminőség rendeződéséhez is.
