Az ártalmas zsírsavak csoportjába soroljuk az ún. telített- és a transzzsírokat (ezek felelnek a magas koleszterinszintért, az érelmeszesedésért és a daganatos betegségek kialakulásáért), míg élettanilag az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavakat ítéljük hasznosnak. Az emberi test képes az összes szükséges zsírsav előállítására, kettőt kivéve: a linolénsavat (LA), amely egy omega-6 zsírsav, valamint az alfa-linolénsavat (ALA), mely egy omega-3 zsírsav. Ennek ellenére a zsírsavakat – elsősorban – különböző növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok) vesszük magunkhoz.
A kötés a lényeg?
A zsírokat kémiai szerkezetük, a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportba oszthatjuk. A telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírok a molekuláikban található zsírsavak szénláncában levő, ún. kettős kötés (a kettős kötés olyan kémiai kötés a vegyületekben, amelyet négy elektron hoz létre), valamint a hidrogén mennyiségében különböznek egymástól. A telítetlen zsírsavakban például – a telítettekkel szemben – egy vagy több kettős kötés van (a legtöbb zsírsav 0-6 telítetlen kötéssel rendelkezik), bennük található a legkevesebb hidrogén. A telített zsírokban a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges – a lánc tehát hidrogénatomokkal telített.
Az osztályzásnak itt azonban nincs vége: a többszörösen telítetlen zsírsavakat is tovább bonthatjuk, omega-3 és omega-6 zsírsavakra. Köztük is alapvető kémiai különbség van: az első kettős kötés molekulán belüli helyzete mindegyiknél más, melyre elnevezésük is utal, attól függően, hogy az a bizonyos kötés a lánc hányadik szénatomjánál helyezkedik el. A görög ábécé utolsó betűje, az omega is erre utal: a szénhidrogénlánc végétől számított 3. és 4. illetve 6. és 7. szénatom között tartalmazzák az utolsó kettős kötést.
Törések a szénláncon
Az egyszeresen telítetlen zsírsavakra jellemző, hogy két hidrogénatom levált két egymást követő szénatomról a lánc közepén. Ennél a kötésnél kettős kötés alakul ki, ami megtöri a láncot: ezért az egyszeresen telítetlen zsírsavak kevésbé szilárdak, és már szobahőmérsékleten is megolvadnak (ilyen például az avokádóolaj, a mandulaolaj és az olívaolaj). Még több hidrogénatom válik le a többszörösen telítetlen zsírsavak esetén a szénláncról (minél több, annál több törés van benne), ezért folyékonyabb az ilyen típusú zsiradék (ilyen a halolaj, a napraforgóolaj és a lenmagolaj).
Egy, két há...
- Az olajsav egy kettős kötést tartalmaz: ez az esszenciális zsírsav legnagyobb mennyiségben a növényi olajokban található meg (pl. olívaolaj)
- A linolsav két kettős kötéssel bír, megtalálható a lenolajban, a gyapotmagolajban és a mákolajban.
- A linolénsav három telítetlen kötésből áll össze, és legnagyobb arányban a lenmagban, a lenmagolajban, a repceolajban, a dióban és a zöld leveles növényekben található meg.
- Az arachidonsav négy telítetlen kötéssel büszkélkedhet, elsősorban a hús és halételek zsíros részében (főleg a vörös húsokban) található esszenciális zsírsav.
- Ötszörösen telítetlen az eikozapenténsav (EPA), mely szintén fontos esszenciális zsírsavunk a halolajban, a friss algában és kagylóban fordul elő, és szintén ilyen szerkezetű a dokozapenténsav is.
- Hatszorosan telítetlen az ún. dokozahexaénsav (DHA) előfordulási helyei ugyanazok, mint az ötszörösen telített EPA esetén.
