Nem minden rossz a zsírban

A zsír kémiailag úgynevezett zsírsavakból épül fel. Nem mindegy azonban, hogy milyen telített, vagy telítetlen zsírsavakat fogyasztunk. Lássuk, mit kell tudni a zsírok és a zsírsavak közti kapcsolatról.

Egyre gyakrabban hallunk a helyes táplálkozás kapcsán a zsírsavak, ezen belül is a telített és telítetlen zsírsavak fogalmáról. Azt tudjuk, hogy a zsíros ételek fogyasztása nem tesz jót szervezetünknek, ám fontos tisztázni, hogy valójában a zsírok is zsírsavakból állnak.

Ebből épül fel a zsír

Zsírsavaknak hívjuk azokat a növényi, vagy állati eredetű zsírok vagy olajok fő alkotórészét képező (mono)karbonsavakat, melyek hosszabb, nyílt láncú, el nem ágazó, telített vagy telítetlen alifás szénláncot tartalmaznak – szól a kémiai definíció.

A zsírsavak a glicerinnel triglicerideket alkotva képezik a természetes zsírokat és olajokat. Így a zsírsavakat a természetben, állati és növényi szervezetekben találjuk, nagy többségben kötött állapotban észterek (trigliceridek) alkotórészeként. A zsírsavakat ezekből állíthatjuk elő zsírok, illetve biológiai, vagyis nem a kőolajból, hanem élő szervezetből származó olajok észterkötéseinek hidrolízisével, a glicerin eltávolításával.

Telített és telítetlen: nem mindegy

A zsírsavak között megkülönböztetünk telített és telítetlen zsírsavakat . Előbbiek nagy szerepet játszanak a Magyarországon különösen gyakori elhízásban és az ebből adódó megbetegedések kialakulásában, mint például a magas koleszterinszint vagy különböző szív- és érrendszeri betegségek. Az egyszeresen, de különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak ezzel szemben számos betegség megelőzésében játszanak kulcsfontosságú szerepet. Ide tartoznak a szív- és érrendszert érintő, egyes neurológiai, valamint daganatos betegségek, a diabetes mellitus vagy az elhízás.

Az átlagember meglehetősen keveset fogyaszt a szervezet számára fontos egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírfajtákból, így a hidegen sajtolt olívaolajból, a halolajból, len-, dió-, mogyoró- vagy repceolajból. A telítetett és telítetlen zsírsavak ideális aránya 1:3 lenne, manapság viszont 20:1 arány jellemző. A helyes arány visszaállításához a többszörösen telítetlen omega-3 zsírokban gazdag étrendre lenne szükség. Az összes elfogyasztott omega-3 zsírsav mennyisége napi 1-2 gramm körül ideális, a fenti arányok megtartásával. Ebben ma már segítséget nyújthat egy különleges, a gyógyszertárakban kapható omega-3 tartalmú készítmény is.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +1, +5 °C
Minimum: -4, +2 °C

Párás, borongós időre kell számítani. Az északkeleti tájakat kivéve többfelé lehet eső, nyugaton havas eső, hó is. Mérsékelt szél mellett 1, 5 fokig melegszik a levegő. Pénteken kettősfronti hatás érvényesül, erősebb panaszok délen, délnyugaton és nyugaton lehetnek. Ismét gyakorivá válhat a fejfájás, emellett a keringési és vérnyomáspanaszok is megszaporodhatnak. Csökken a hőérzet, alacsony lesz a komfortérzet, sok tünet jelentkezhet. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség magas, kissé csökken. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: