A néhány éve a TÁMOP pályázati konstrukció keretében készült kiadványban olyan megállapítások is találhatóak, amelyekkel általában a tudománytalan álhíreket terjesztő alternatív medicina-oldalakon találkozhat az olvasó. A tankönyvben kifejezetten veszélyes részek is vannak: a rákkeltő és májkárosító fekete nadálytövet belsőleg fogyasztani például szigorúan tilos. Ehhez képest a könyv szerint fogyasztásakor a rák kockázata nem nagyobb, mintha valaki megenne egy darab mogyoróvajas szendvicset, egyharmad gombát vagy fél pohár szacharinos üdítőitalt. A kiadvány azt is állítja, hogy egy üveg sör vagy bor századrésze is veszélyes, és rákkeltő az etilalkohol.
"Ezek hihetetlen állítások. A bizonyítottan rákkeltő hatású fekete nadálytőt nem szabad összemosni élelmiszerekkel. Még a felvetés is felfoghatatlan" - mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem docense, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke.
A könyvben olyan rész is szerepel, amely szerint az étkezési növények 5-10 százalék rákkeltő anyagot tartalmaznak. A szerző szerint a búza, a kukorica, a mogyoró, a zeller, a gombák tele vannak ilyen anyagokkal - viszont olyan rákmegelőző anyag is van bennük, mint a C- és E-vitamin vagy a béta-karotin. Sajátos tálalása a témának ez is. A jegyzet említi Samuel Hahnemannt (1755-1843), a homeopátia atyját, úgy hivatkozva rá, mint aki mérgező anyagok tanulmányozása során dolgozta ki elméletét, amely napjainkban is egyre terjedő, valóban alternatív, teljesen új szemléletű kezelési forma. Az viszont kimaradt a tankönyvből, hogy a tudomány alapvetően más álláspontot képvisel a módszerrel kapcsolatban, mint az alternatív medicinák hívői. Bár az akadémiák és a tudományos társaságok csak az elmúlt néhány évben foglaltak állást ennyire határozottan, a homeopátiát a szakma soha nem tartotta hatékonynak. Ma pedig egyértelműen kijelentik: a homeopátiának semmilyen tudományos alapja nincs.
Azok a mondatok is az egyetemi könyvből származnak, amelyek szerint a gyógynövények gyökérrészeit teliholdnál, újholdnál és fogyó holdnál érdemes gyűjteni tavasszal vagy ősszel, napkelte előtt vagy napnyugta után. Mivel a gyökérnövények eleme a föld, ezért a földnapok, azaz a bak, a szűz vagy a bika jegyének napjai megfelelőek a szüretre. A virágrészek gyűjtése növő holdnál és teliholdnál a legalkalmasabb, kevéssel dél előtt, napsütéses napon, amikor a harmat már felszáradt. A virágnövényeknek a levegő elem felel meg, ezért az ikrek, a mérleg és a vízöntő jegy napjai a legalkalmasabbak a növénygyűjtésre a könyv szerint.
"A holdfázisok szerinti növénygyűjtés ebben a formában finoman szólva sem nevezhető tudományos megközelítésnek. Az a kijelentés, hogy a növények 10 százaléka rákkeltő hatású anyagot tartalmaz, viszont több bennük a rákellenes anyag is, szintén megmosolyogtató állítás" - mondja Csupor Dezső.
A tankönyv irodalomjegyzéke is pikáns. Külföldi szakirodalom egyáltalán nincs benne, ugyanakkor föllelni olyan könyveket, amilyen Maria Treben Egészség Isten patikájából című műve. Ez az etnobotanikai kutatási források alapján készült munka laikusoknak szól, sok közkeletű és valóban hasznos tanács olvasható benne. Viszont ha valaki rossz oldalon nyitja ki, és vakon követi iránymutatását, akkor könnyen az egészsége láthatja kárát. A Treben-könyv hibáit szakmai körökben gyakran emlegetik, ami különösen amiatt szomorú, mert az 1990 óta több kiadó által is publikált munkát a legnagyobb példányszámban eladott és egyben legismertebb gyógynövényes könyvként tartják számon.
Az egyetemi tankönyv irodalomjegyzékében nem ez az egyetlen furcsaság: noha a gyógynövénykutatás az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment át, szakirodalommal pedig Dunát lehet rekeszteni, forrásai szinte kizárólag az 1990-es évekből származnak. Pusztán kettő készült az ezredforduló után. Közülük az egyik egy holdkalendárium, amelyet a Magyar Könyvklub adott ki.
Közben az Index.hu megkérdezte az azóta egyetemmé avanzsált oktatási intézményt, hogy miképp készülhetett ilyen tankönyv a hallgatóknak, és a következő választ kapták: "A jelzett Gyógynövény és drogismeret c. könyvet az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karán az egyetemi képzésben nem használjuk és korábban sem használtuk. Egyszerűen azon okból nem használjuk, mert a jegyzetet/könyvet nem ismerjük, a tartalmát sem ismerjük, és a szerzővel sincs szakmai kapcsolatunk." Rövid magyarázatuk szerint az Eszterházy-egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara 2016. július 1-én alakult, korábban ez a szervezeti egység a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola keretein belül működött. Az AVK, úgy tűnik, teljesen elhatárolódik a Németh-féle jegyzettől: "A könyv megjelenésének időpontjában más felsőoktatási intézmény voltunk, az Eszterházy Károly Főiskola által kiadott könyveket/jegyzeteket nem ismertük. Németh Imre egyetemi docens már nem dolgozik az Eszterházy Károly Egyetemen. Információnk szerint nyugdíjas."
Forrás: Magyar Nemzet
