OGYÉI: nincs változás az elhízásban

Az elmúlt 40 évben tízszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma világviszonylatban: míg 1975-ben 11 millió, 2016-ban már 124 millió gyermek küzdött súlyproblémákkal. ­Ez az Imperial College London és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által végzett, 31,5 millió 5-19 éves gyermek bevonásával készült vizsgálatból derült ki, amelyben több mint 1000 kutató működött közre, köztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársai.

Az eredmények szerint Magyarországon a 6-8 éves gyermekek több mint 20 százaléka - a fiúk 20,5 és a lányok 21,9 százaléka - túlsúlyos vagy elhízott . Ezzel hazánk a lányoknál világviszonylatban a 99. a túlsúlyról készült 200-as listán, elhízásban pedig a 85. helyen áll. Fiúknál a túlsúlyban hazánk valamivel kedvezőtlenebb helyzetben van, az 50. helyet foglalja el, míg elhízásban az 54. helyen áll. Szétnézve a régióban, ezzel az eredménnyel olyan országokat "utasítunk magunk mögé", mint Németország, Franciaország vagy Belgium.

A számok jelentős javulást mutatnak a korábbi évek eredményeihez képest: míg a világ számos országában a gyermekkori elhízás előfordulása nő, nálunk 2010 óta nem változott. Ez persze nem jelenti, hogy hátradőlhetünk, mert a 20 százalékos arány még mindig nagyon magas, hiszen ez alapján minden ötödik kisiskolás gyermek túlsúlyos vagy elhízott.

Jelentős régiós eltérések

Mikor mondjuk egy gyermekre, hogy túlsúlyos vagy elhízott? A gyermekeknél bonyolult meghatározni, hogy ki számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. Jelenleg hazánkban háromféle definíció van érvényben: az Egészségügyi Világszervezeté (WHO), az Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoporté (IOTF) - és ott van még a magyarországi szakirodalomban bevett módszer is. Számolási elveik hasonlóak: a testtömegindex (TTI, testsúly kg-ban/testmagasság négyzete méterben) meghatározásán alapulnak. A kategóriák határértékei viszont életkoronként és nemenként eltérőek. Például egy 7 éves kisfiú, akinek a TTI-je 19,5 kg/m2 a magyar és az IOTF besorolás alapján túlsúlyos, de a WHO definíciója szerint elhízottnak számít. Egy azonos korú kislány ugyanilyen TTI értékkel a WHO szerint túlsúlyos. De ha a kisfiú nem 7 éves, hanem 10, akkor ebben a korban ez a TTI normális.

A gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulása az egyes régiók között nagyon jelentős különbségeket mutat: a legtöbb túlsúlyos és elhízott gyermek a Dél-Dunántúlon (27,2 százalék), míg a legkevesebb Közép-Magyarországon (18,1 százalék) él. Az elhízásban még jelentősebb a régiós eltérés: csaknem kétszer annyi elhízott kisiskolás él Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, mint az ország középső részén. A régiós különbség markánsabb fiúknál, mint lányoknál.

Elhízás esetében a hatékony megelőzés rendkívül nagy jelentőségű, hiszen már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés - cukorbetegség , asztma, magas vérnyomás , depresszió - kockázatát növeli. A gyermekkori túlsúly és elhízás nagy valószínűséggel felnőttkorban is súlyproblémákat eredményez: a túlsúlyos serdülők 80 százaléka túlsúlyos felnőtt lesz.

További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás kezelése és a következményesen megjelenő betegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára: az Európai Unióban az egészségügyi költségvetés körülbelül 7 százalékát fordítják elhízással kapcsolatos betegségek kezelésére.

Az OGYÉI számos olyan projektben részt vesz, amely a gyermekkori elhízás megelőzését hivatott szolgálni, de a szülők és a pedagógusok támogatása, együttműködése is nélkülözhetetlen, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a gyermekkori elhízás folyamatát.

Forrás: OGYÉI