(MTI-Press) - Bárhogy is drágul az élelmiszer világszerte, a fejlett országok lakosságának elhízása egyelőre megállíthatatlannak tűnik. Nem vet neki gátat az egészséges táplálkozásról szóló, mind erőteljesebb propaganda, s az elhízással súlyosbodó betegségek tudatosítása sem, hiszen a kor civilizációs életmódja mozgásszegénységre szoktat. Nincs menekvés?
Szomorú látványt nyújt az iskolák testnevelés óráinak képe.
Elhízott gyerekek lihegnek egy százméteres futást követően, vannak fiatalok, akik számára az öt fekvőtámasz is teljesíthetetlen feladat. Tény, hogy az ország lakosságának jelentős része túlsúlyos, vagy elhízott. Falánkak és könnyelműek lennénk, vagy csupán tudatlanok?
- Kell-e tudomány a mindennapi táplálkozásunkhoz? - kérdeztük dr.Barna Máriát, a negyven éve működő Magyar Táplálkozástudományi Társaság (MTT) elnökét.
- Az egészséges táplálkozást ugyanúgy meg kell tanulni, mint az olvasást, írást, számolást. Sokszor elhangzik az alapvető tanács: táplálkozzunk változatosan, kiegyensúlyozottan. Vannak ételek, melyekből ajánlott gyakrabban sokat, másokból ritkábban és kevesebbet enni. Lényegében nincsenek tiltott ételek. Nem létezik egészséges, vagy egészségtelen étel, mennyiségek és arányok vannak, melyhez természetesen még a mértékletesség is hozzátartozik. De a táplálkozást és mozgást sem lehet egymástól elválasztani. Az energia bevitele és felhasználása az, amiről beszélnünk kell. Az elhízásnak - ami ma népbetegség - nem csak az a fő oka, hogy sokat eszünk, hanem az is, hogy keveset mozgunk - összegzi a helyzetet dr. Barna Mária.
- Az egyensúly valamikor, valami oknál fogva megbomlott.
- Az elhízás részben örökletes tényező. Azok élték túl a nagy éhségjárványokat, akiknek szervezete jól tudott raktározni. A mai fiatalok otthon is, iskolában is minimális időt töltenek mozgással. Ezzel szemben több órát töltenek a televízió és a számítógép előtt. Étkezésük során egyre több energiát vesznek fel, egyre energiadúsabb ételt fogyasztanak. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a gyermekeket célzó reklámok. Visszatérve a mozgásszegénységhez: sok családból teljesen eltűntek a közös kirándulások, melyek a lelki és testi egészséget egyaránt biztosították.
- A felsorolásból kiderült, a felelősség egyértelműen a szülőké, iskoláké. Önök hiába hangoztatják az egészséges táplálkozás fontosságát, ha a gyermekek jövőjéért felelős társadalom nem lép.
- Egyértelműen a szülő felelős azért, hogy gyermekének sorsa hogyan alakul. Az anyák szerepe még nagyobb, hiszen fogamzás előtti táplálkozási szokásaik erősen befolyásolják az utód sorsát. A társadalom felelőssége abban rejlik, hogy megteremtsük a lehetőséget gyermekeinknek mozgásigényük kielégítésére. Ne feledjük, belőlük is egyszer szülők lesznek, s azt adják tovább utódaiknak, amit tőlünk kaptak
Külön hangsúlyozom a gyerekek közétkeztetésével összefüggő
követelményeket: a menzás étel érzékszervileg is kedvező legyen, a látvány csábítson, olyan anyagokat tartalmazzon, amelyek a táplálkozástudomány elvárásainak is megfelelnek. A kövérség önmagában is súlyos állapot, de a fő baj az, hogy a krónikus, nagy halálozási arányú megbetegedések kockázatát is növeli. Gondoljunk csak a cukorbetegségre, a szív- és érrendszeri betegségekre, a légúti megbetegedésekre. Tömören: riasztó a kép - ecseteli a helyzetet az elnök.
- Húzzuk meg a vészharangot? Hogyan lehet a lehangoló helyzeten drasztikusan változtatni?
- Az iskolai oktatás az oktatásügy feladata. Az ő felelősségük sem kicsi. Az egyik fő problémát abban látom, hogy nagyok a társadalmi különbségek már a gyermekek között is. A jobb anyagi helyzetben élő szülő tudja biztosítani gyereke számára a teniszt, uszodát, síelést, a magas szintű sportolási lehetőséget. Ezért sem csodálkozhatunk azon, hogy a nyolcadik kerületben a férfiak halálozási aránya olyan, mint a harmadik világhoz tartozó ország polgáraié, a második kerületi nők halálozási aránya viszont nem rosszabb, mint az Európa legfejlettebb országaiban élőké. Mi a teendő? Egyrészt ne legyenek éhező és szegény gyerekek, - másrészt ne arról legyen szó, hogy csak lakjon jól a gyerek, hanem arról is, hogy megkapja mindazokat a tápanyagokat, melyek az egészséges szervezethez szükségesek. A rosszul táplált szegény gyerek nem biztos, hogy sovány. Az elhízást - mint minden más betegséget - könnyebb megelőzni, mint kezelni.
Hamary Dénes
