Magyarország a legfrissebb adatok szerint még nem számít a veszélyesen elhízottak országának - csakhogy az adatok korántsem maiak, a kirajzolódó tendenciák is riasztóak. Halmy László , a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke szerint az 1997 és 2004 között készült felmérések alapján a magyar felnőttek 20 százaléka elhízott, és további 47 százalék túlsúlyos, vagyis összességében a felnőtt lakosság kétharmada küzd súlyproblémákkal (a gyerekek között 15 százalék az elhízottak aránya). Az újabb, nem ennyire átfogó kutatások azt jelzik, hogy a fejlett országokban tapasztalható elhízási trend nálunk is érvényesül, és immár nem is a kétharmados, hanem inkább a háromnegyedes arány közelében járunk.
Az elhízást a WHO 1998-as állásfoglalása alapján immár világszerte betegségnek tekintik. Hogy mi számít elhízásnak, arra nézve is a WHO iránymutatása a mérvadó: akinek a testtömeg-indexe (a kilók száma osztva a méterben kifejezett magasság négyzetével) nagyobb mint 30, az elhízott, a 25 és 30 közötti érték pedig a túlsúlyosságot jelzi).
A szakember számításai szerint idehaza évente 30-40 milliárd forintot költ az egészségügy a közvetlenül az elhízásból adódó problémák orvoslására. (H. M.)
