Szinte általánosnak mondható, hogy a negyven év fölöttiek többsége elhízott. Sajnos, az elhízás ma már gyermekkorban elkezddik.
Ez sokkal inkább a rossz evési szokásoknak, mint a genetikai adottságoknak tudható be.
Egy felmérés szerint az átlagos európai n húsz- és ötvenéves kora között legalább hét fölösleges kilót szed magára. A túlsúlyosak általában mentségeket keresnek emelkedett testsúlyuk megmagyarázására. Akiknek pedig semmi gondjuk nincs a testsúlyukkal, azt hangoztatják: valójában semmiféle trükk (ördöngösség) sincs abban, hogyan fogyjunk le: egyszeren fogyasszunk kevesebb kalóriát, mint amennyit elégetünk! Haj-jaj, ez azonban sokkal összetettebb (nehezebb), mint gondolnánk.
Miért olyan könny meghízni, és oly nehéz lefogyni? - tehetjük fel jogosan a kérdést.
A fogyás olykor igen nehéz és fáradságos feladat. Száz fogyókúrázó közül átlagban kilencvenötnek nem sikerül lefogynia, bármilyen módszert próbál is ki. Pedig köztudomású, hogy az elhízás nemcsak önmagában kellemetlen, hanem számos betegség - cukorbaj, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, egyes rákbetegségek, stb. - kialakulásához vezethet. Minél idsebbek vagyunk, annál nehezebb megszabadulni súlyfeleslegünktl. Százból kilencvenöt fogyókúrázó kudarcot vall, mert figyelmen kívül hagyják az emberi élettan alapvet törvényszerségeit.
Lényegében ez azt jelenti, hogy amikor szigorúan diétázunk, és több mint három egymást követ napon át erteljesen csökkentjük a táplálékbevitelt, szervezetünk ezt éhezésként értelmezi, és automatikusan lassítja anyagcserénket, hogy minél több tartalék zsírt tárolhasson. Ez rendkívül megnehezíti a súlycsökkenés folyamatát és mértékét. Hasonlóképpen, mikorra felhagyunk a diétával, anyagcserénk már annyira lelassult, hogy még ha hozzávetleg fele annyit eszünk is, mint a fogyókúra kezdete eltt, újra hízni fogunk. Ezt nevezik "jojó-effektusnak". Röviden összefoglalva: a fogyókúrák zöme "téves hatásmechanizmusra épül", ezért a legtöbb esetben eredménytelen.
Szintén gyakori problémaforrás, ha valaki irreális célokat tz ki maga elé; azért koplal, hogy olyan alakja legyen, ami genetikai adottságai miatt elérhetetlen a számára. A csalódás igen lelassíthatja, vagy meg is állíthatja a súlycsökkenés folyamatát. Fontos, tehát, hogy elfogadjuk alapvet testi felépítésünket, hogy megértsük: nem nézhet ki minden ember úgy, mint egy fotómodell. Tehát a fogyókúra eltt és alatt testalkatunknak megfelel reális célokat tzzünk magunk elé.
Akkor mi a megoldás?
Kezdjük talán azzal, hogy a legújabb kutatási eredmények igazolták: az elhízás nem kizárólag és nem minden esetben a falánkság egyenes következménye. Ezt állítja Dr. Pierre Nys francia orvoskutató is, aki szerint a hízásra való hajlam azt jelenti, hogy szervezetünk homeosztázisa - azaz a bels környezet egyensúlya - könnyen felborul.
Magyarán, testünk általános egyensúlyi állapotában és anyagcseréjében olyan rendellenességek állnak el, amelyek menthetetlenül túlsúlyhoz vezetnek. Egészségünket (harmonikus létünket) pedig jórészt magunk befolyásoljuk, elssorban életvitelünkkel és azáltal, hogy mibl, mikor, mennyit, milyen összetételben és milyen gyakran eszünk. Dr. Nys három alapveten különböz, elhízásra hajlamosító típust azonosított: nevezetesen az inzulin-, a leptin- és a stressz-típust, valamint ezek keverékét. Szerinte ezektl függ, hogy az egyensúlyából kibillent szervezet hogyan reagál a különféle táplálékokra.
Az inzulin-típusnál az a gond, hogy nincs megfelel egyensúly a cukrokat energiaként hasznosító szövetek és az inzulin termeldése között. Ez azt jelenti, hogy a szövetek nem reagálnak kellképpen (rezisztensek) az inzulinra. Ez inzulin-túltermeldéshez és a vércukorszint erteljes ingadozásához vezet, ami miatt az ilyen egyén végignassolja a napot. Megnövekedett éhségérzetével egyre több táplálékot fogyaszt, minek folytán hasnyálmirigyét még erteljesebben készteti inzulintermelésre. Az inzulin serkenti a zsírfelhalmozás folyamatát, s minél többet eszik valaki, annál több tápanyagot alakít át zsírrá. Itt bezárul a súlygyarapodáshoz vezet bvös kör.
Az elbbivel ellentétben a leptin-típus fegyelmezetten fogyókúrázik, kihagy néhány étkezést, különösen a reggelit. Mindennek ellenére képtelen lefogyni! A probléma éppen az, hogy egyre kevesebbet eszik, ezért szervezete ezt "életveszélyes" koplalásnak minsíti, és nem termel elég leptint. Ez a hormon ellenrzi ugyanis a test energiatartalékainak szintjét, és jelzést küld az agynak, ha a testnek táplálékra van szüksége, majd pedig ugyanott a jóllakottság érzését kelti. Ha rendszeresen koplalunk, agyunk "életment" irányítása alatt szervezetünk minden egyes falatot elraktároz, mint a púpos teve.
A stressz-típust felpörgetett életvitele lehetetleníti el. Idegi impulzus hatására a mellékvese fokozottan termel adrenalint, illetve kortizolt. Ezek hatására a szervezet gyorsan megéhezik, amit a test koplalásnak minsít, s ennek következményeként kevesebb leptint termel. Mivel agya nem kapja meg a "jóllaktam" - jelzést, a stresszes típus újból eszik, több energiát visz be, mint amennyit eléget, s a végeredmény túlsúly lesz.
Természetesen gyakoriabbak a vegyes mint a tiszta típusok, mint például az inzulin-leptin, inzulin-stressz, leptin-stressz kombinációk. A felsoroltakon kívül meg kell említenünk még néhány fontos tényezt, melyek szerepet játszhatnak az elhízás folyamatában. Ezek a vércsoportunknak megfelel táplálkozás, a testedzés és az érzelmi egyensúly, illetve ezek hiánya.
Testedzés. A rendszeres mozgás és fizikai aktivitás tartama alatt szervezetünk több kalóriát éget el, és mivel felgyorsítja anyagcserénket, fogyásunk nyugalmi állapotban is folytatódik. A mozgás szabályozza vércukorszintünket, fokozza energiánkat, és javítja közérzetünket. A jó közérzet és az emelkedett vitalitás tovább fokozhatja fizikai aktivitásunkat. 20-40 perces élénk testedzés heti három alkalommal legtöbbünkben hathatósan elsegítheti a megfelel testsúly kialakulását és megtartását.
Ehhez még azt kell hozzátenni, hogy megfelel összeállítású étrend-kiegészít rendszeres bevitele nélkül a sikeresnek induló fogyás eleinte lassul, majd szinte teljesen leáll. Ezt a hiányosságot hivatott pótolni a Vitamin Station legújabb terméke, nevezetesen az Alexandra Formula Slim Formula.
Az Alexandra Formula Slim Formula fogyókúrázást elsegít étrend-kiegészít tabletta, amely hatékony segítséget nyújt mindenkinek, aki tesz is valamit ideálisnak vélt testsúlya visszanyerése érdekében. E komplex készítmény összetevi természetes módon segítik el testünk kibillent anyagcseréjének helyreállítását, s azt, hogy szervezetünk a táplálékot hatékonyan alakíthassa át energiává. E folyamat hatékonyságán múlik, hogy a fogyókúra sikerrel vagy kudarccal végzdik-e. Az Alexandra Formula Slim Formula tartalmaz hatékony salaktalanító, méregtelenít, emésztést és bélmködést serkent anyagokat, nevezetesen: zöld teát, gyömbért, kurkuma kivonatot és édeskömény rleményt, növényi rostokban és ásványi anyagokban gazdag fügekaktuszt (Nopal), súlycsökkentést és htermelést serkent anyagokat: krómot, L-karnitint (zsíréget és energia-átalakító aminosavat), valamint Garcinia cambogia (Dél-Indiából származó hidroxicitrátokban gazdag gyümölcs) kivonatát, mely bizonyos enzimek gátlásával csökkenti a szénhidrátok zsírrá alakítását.
Mi lehet a végeredmény?
- Fogyás, karcsúsodás
- Állóképesség javulása, frissesség
- Méregtelenítés, salaktalanítás
- Jobb emésztés, helyreállt bélmködés
- Jobb hangulat, megelégedettség
- Visszanyert önbizalom
- Helyreállított esztétikai élmény