Civilizációs ártalom
A fejlett országokban a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan jelentkezett egy sajátos probléma: az embereknek nem jelent gondot, hogy jóllakjanak, sőt, mind többet és egyre kalóriadúsabb élelmiszereket fogyasztanak, miközben egyre kevesebbet mozognak. A tömegközlekedés illetve a személyautó megkíméli őket még a legkisebb távú gyaloglástól is, a modern gépek egyre kevesebb fizikai aktivitást, emberi erőkifejtést igényelnek és szaporodik az íróasztal mellett végzett, ülőmunka aránya is.
Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy az elhízás tömegeket érint. Ma már hazánkban is népegészségügyi problémává vált, hiszen a lakosság közel kétharmada küzd jelentős súlyfelesleggel: a népesség negyven százaléka túlsúlyos, húsz százaléka pedig elhízott. Pedig ez nem elsősorban esztétikai kérdés, hanem az érintettek egészségét komolyan veszélyeztető állapot, több halálos kór alapja lehet. Különösen azok számára jelent kiemelt szív- és érrendszeri rizikófaktort, akikre a hasi típusú elhízás jellemző, illetve akiknek a vérzsír- illetve vércukorszintjük, vérnyomásuk is egészségtelenül magas, vagyis akik úgynevezett metabolikus szindrómában érintettek.
Keressen szaksegítséget!
A kövérség megítélése nem egyértelmű Magyarországon: sajnos, sokszor előfordul, hogy a beteg a háziorvosához hiába fordul különböző panaszaival, az hazaküldi, hogy először fogyjon le 10-15 kilót, utána jelentkezzen. Az elgondolás nyilván az, hogy számos kellemetlen tünet, például az emésztési gondok, a lábdagadás, a légszomj, az alvászavar, sőt, több súlyos betegség is, mint például a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri bajok nagy része jelentősen enyhül akkor, ha a beteg megszabadul súlyfölöslegétől. Azonban a túlsúly olyan állapot, amiből nagyon nehéz egyedül kikerülni.
Nem véletlen, hogy sokan tekintik ezt remek üzletnek, hiszen a bajban lévőt könnyű rávenni, hogy csodaszert lásson a legkülönbözőbb dolgokban: számos tudománytalan elmélet, kúra, recept, segédeszköz van a "fogyókúrabiznisz" piacán. A WHO az elhízást már betegségnek tekinti, amellyel nem szabad magára hagyni a beteget. Dr. Pados Gyula és dr. Audikovszky Mária Tudatos fogyás című könyvéből kiderül, hogy hazánkban is megkezdődött a szemléletváltás, van intézményes lehetőség arra, hogy a túlsúllyal kínlódó beteg orvosi segítséget kapjon.
Nézzünk szembe a nehézségekkel!
A szerzőpáros mindkét tagja ismert szaktekintély, a Szent Imre Kórház Lipid Részlegének vezetője. Amikor arra vállalkoztak, hogy könyvükben az elhízás kezelésének lehetőségeit foglalják össze, nem titkolták a nehézségeket sem, és őszintén számoltak be a nehezen elérhető, lassan javuló eredményekről is. Sokan feladják a fogyókúrát, de a sikeres testsúlycsökkentést elérők számára az eredményeket megőrizni legalább olyan nagy feladat. A tapasztalatok szerint a magányosan fogyókúrázóknak csak mintegy öt százaléka tudja megtartani az elért testsúlycsökkenést, 95 százalékuk visszahízik eredeti testsúlyára vagy még tovább. Dietetikusi segítséggel ez az arány javíthatónak bizonyult, négyezer fogyókúrázó adatait követve a három éven át a csökkent súlyt tartók aránya 19 százalékra emelkedett.
Egy lipidológiában jártas szakorvos először megvizsgálja a beteg állapotát, felméri a körülményeit, ezek alapján készíti el a kezelési tervet, amelyet a beteggel egyeztet. A testsúlyadatokhoz a testtömeg-index, has-körfogat, testzsír-százalék tartozik, a laboradatoknál elsősorban a vérzsír- és vércukoradatokra figyelnek, mindezt kiegészíti a fizikális vizsgálat (vérnyomásmérés és EKG), valamint a kórtörténet, az anamnézis felvétele. Alaposan előkészítve és folyamatos kontroll mellett lényegesen nagyobb a siker esélye.
Pillérekre építve
Az elhízás amiatt következik be, hogy a kalória-bevitel tartósan nagyobb, mint a szervezet energiaszükséglete. Kezelése az alábbi négy pilléren nyugszik: diéta, életmódváltás, fizikai aktivitás, gyógyszeres illetve műtéti kezelés. A Pados - Audikovszky könyv végigvizsgálja e pillérek lehetőségeit: összehasonlítja a különböző orvosilag megalapozott diétákat, illetve felhívja a figyelmet azokra, amelyek alkalmazása tudományos háttér híján mellőzendő vagy legalábbis óvatosságot igényel. Kiderül, hogy a zsírbevitel korlátozása vagy a szénhidrátok korlátozása, esetleg a kettő kombinálása vezet-e a legtöbb eredményre. A szerzők a Szent Imre Kórház Lipidológiai osztályán évtizedek óta foglalkoznak az elhízás problémájával, ez idő alatt több tízezer embernek segítettek a lefogyásban és súlyuk megtartásában.
Módszerük szerint a diéta két részből áll: egy hetes, 600-800 kilokalóriás, intézeti körülmények között végrehajtandó diétával kezdődik, amely kb. négy kilónyi fogyást eredményez, és amelynek során megtörténik a beteg teljes körű kivizsgálása és a hosszú távú diétára való felkészítése. A második rész az otthoni, hosszú távú, 1200-1500 kilokalóriás, a gyorsan felszívódó szénhidrátokban is korlátozott diéta, amelyet folyamatosan kontrollálnak és szükség esetén újabb egyhetes kórházi kezeléssel erősítenek meg.
Kulcsszó: életmódváltás
A "Tudatos fogyás" néhány sikeresen lefogyott és súlyát tartó páciens történetét is megosztja az olvasókkal. Legrokonszenvesebb az a középkorú házaspár, akik együtt határozták el, és együtt hajtották végre súlycsökkentő diétájukat, azért, hogy példát mutassanak szintén túlsúlyos gyermeküknek az egészséges életmódváltásra. Az esetleírások közös tanulsága, hogy sem a kórházi kezelés, sem a gyógyszeres segítség, de még a gyomorszűkítő műtét sem garancia a sikerre a teljes életviteli reform nélkül.
Ahhoz, hogy elkerüljük a "jojó-effektust", vagyis a szervezet védekező reakciójából következő visszahízást, később is tartani kell bizonyos diétás korlátozásokat, és növelni kell a fizikai aktivitást is. A szerzők Németh Erika dietetikus közreműködésével egy jól használható receptgyűjteménnyel, tápanyagtáblázatokkal is segítenek ebben. Dr. Pados Gyula és dr. Audikovszky Mária könyvét mindazoknak ajánljuk, akik felismerve az egészségükre leselkedő veszélyt, orvosi segítséggel tenni szeretnének túlsúlyuk ellen.
