A leghatásosabbnak a szóban adott, személyre szabott iránymutatás bizonyult.
A több német intézményben végzett összehasonlítás célja a különböző módszerek hatásfokának felmérése volt. A szájüreg egészségi állapotát az ínyvérzés hiánya, a megfelelő higiénét pedig a fogplakkok hiánya jelezte. A Renate Deinzer és munkatársai által végzett vizsgálat hátránya azonban, hogy megfelelő kontroll csoport nem állt rendelkezésre.
A kutatók a vizsgálatban résztvevő, a Düsseldorfi Egyetem hallgatói közé tartozó 83 résztvevőnek a fogászati higiénét célzó posztereket mutattak be, valamint szórólapokat osztottak szét. A résztvevők egyikénél sem volt jelen klinikai súlyosságot elérő fogínygyulladás, és a vizsgálat előtti professzionális fogászati ellátás során eltávolították a lerakódásokat. Ezután a hallgatókat véletlenszerűen három csoportra osztották: az egyik tagjai írásbeli utasításokat kaptak, míg a másik kettőt szóban instruálták standard módon, illetve személyre szabottan. Mindegyik utasítássorozat legalább negyed óráig tartott.
Az írott anyag részletesen elmagyarázta szavakkal és képekkel a megfelelő technikát, és azt a résztvevőknek egyedül, fennhangon kellett egy szobában elismételniük. A standard csoport pontosan ugyanazt az információt kapta meg, csak szóban, egy tréner segítségével. A személyre szabott esetben ugyanolyan tréner állt rendelkezésre, azonban az mindig meggyőződött arról, a résztvevő mennyire értette meg az információt, és fennakadás esetén visszatért egy korábbi pontra.
Ezután négy héttel mérték a résztvevők szájhigiénés állapotát az ínyvérzés és a plakkok szempontjából. A személyre szabott csoport tagjai mutatták az ínygyulladás legkevesebb jelét. Ez a kutatók szerint azt jelenti, hogy a szájhigiénével kapcsolatos információkat tekintve a népességben hiányosságok vannak jelen, melyet leginkább a személyre szabott tájékoztatás képes áthidalni.
Animáció: HáziPatika.com
