Szabaduljon meg a szájszagtól!

Mindenki ismeri a kellemetlen szájszag jelenségét: elég hozzá egy jó fokhagymás, fűszeres fasírt vagy egy hagymás hamburger. Ez ellen azonban a legtöbbször elég egy rágógumi. Azt is könnyű megtapasztalni, hogy a reggeli ébredés után bizony kellemetlenebb a leheletünk, még akkor is, ha lefekvés előtt alaposan megmostuk a fogunkat - szerencsére ez az első kávé vagy tea, illetve az újabb fogmosás után eltűnik. Mi van akkor, ha a szájszag nem múlik el, gyakran visszatér vagy éppen olyan elviselhetetlenül bűzös, hogy már a kapcsolatainkban is szóvá teszik?

A rossz lehelet - hivatalos nevén halitózis - kialakulásáért az esetek legnagyobb százalékában a szájban, elsősorban a nyelven található baktériumok a felelősek, ugyanis ezek a baktériumok kezdik meg az étel megemésztését. Működésük során a fehérjéket alkotó aminosavakat többek között kénvegyületekké alakítják, amely vegyületeknek bizony elég kellemetlen a szaga (ez a magyarázat arra, miért lesz rossz a leheletünk magas fehérjetartalmú ételek fogyasztása után). Ezek a baktériumok mindig megtalálhatóak a szervezetünkben, sőt nem is tudnánk megfelelően működni nélkülük. A kellemetlen szájszag akkor jelentkezhet, ha a baktériumok túlságosan elszaporodnak. Ráadásul a nyelvünknek vannak olyan területei, melyet szinte folyamatosan beborítanak a mikroszkopikus ételmaradékok és az elhalt sejtek, a vér vagy éppen váladékdarabkák - ez pedig tökéletes táptalaj lehet a baktériumoknak.

A mikroszkopikus bérlők túlszaporodásának leggyakoribb oka a szájszárazság, azaz amikor nem termelődik elegendő nyál a szájüregben, vagy amikor nem jut elég folyadék a szervezetünkbe. Az édességek, az alkohol, a kávé és a dohányzás is okozhat szájszárazságot, sőt még azok az alkoholtartalmú szájöblítők is, melyeket sokan éppen a rossz szagú lehelet ellen használnak. A reggeli kellemetlen szájszag oka pedig a tátott szájjal alvás vagy horkolás, illetve az, hogy a pihenés óráiban a szervezetünk kevesebb nyálat termel. A szájszárazság, így közvetve a szájszag okozói lehetnek egyes gyógyszerek is. A leggyakoribb ilyen szerek az antihisztaminok, de ugyanígy rossz leheletet okozhatnak a magas vérnyomás és depresszió kezelésére szolgáló szerek is.

Nagyon sok krónikus betegség jár kellemetlen lehelettel, sőt bizonyos betegségeknél a jellegzetes szájszag a diagnózis felállítását is segítheti (pl. a cukorbetegek leheletében acetonszag érezhető, vesebetegségre az ammóniaszag utalhat). Rossz szájszagot okozhatnak a fül, orr- és melléküreginek betegségei, a garatproblémák, a mandulagyulladás vagy a száj- és a garat daganatos betegségei is. Azonban ezek az okok a kellemetlen szájszagok mindössze 10 százalékáért felelősek.

A közvélekedés szerint a szájszagot könnyű észrevenni - ám ritka, hogy valaki saját magát diagnosztizálja a halitózissal. A saját szagunkhoz ugyanis könnyű hozzászokni, az elterjedt módszerek (azaz, hogy megnyaljuk a kézfejünket, majd megszagoljuk vagy az, hogy a tenyerünkbe lehelünk) elég félrevezetőek. A krónikus rossz szájszagot szakember segítségével deríthetjük ki, egy úgynevezett haliméter segítségével. Ez a lehelet kénvegyület-tartalmát méri.

Természetesen, a krónikus halitózis kezelésére kevés a rendszeres fogmosás, a szájöblítés vagy a mentolos cukorka szopogatása pedig csak tovább ront a problémán. A kellemetlen lehelet megszüntetéséhez az okokat kell kideríteni: a szájüregben vagy egyéb részeken keressük a felelőst? Így ebben nemcsak a fogorvosnak, de a fül-orr-gégésznek vagy a belgyógyásznak is nagy szerepe lehet!

A megfelelő szájhigiénia fenntartása mindenképpen sokat segíthet abban, hogy elkerüljük a kellemetlen szájszagot. Tisztítsuk meg rendszeresen a nyelvünket, mossunk naponta többször is fogat, és rágjunk cukormentes rágógumit - ez nemcsak a mentolos aroma miatt lehet segítségünkre, de a nyáltermelődést is serkenti! A rendszeres fogászati ellenőrzésnek is hatalmas a szerepe: az elhanyagolt, lyukas fogak és a gyulladt íny is hozzájárulhatnak a kínos problémához!