A KSH 2014-es Európai lakossági egészségfelmérése alapján – hazai adatokat tekintve – elmondható, hogy míg a legfiatalabbak túlnyomó részének (88%) egészséges a fogazata, addig a nyugdíjas korúak már csak alig több mint negyedének. Szintén magas (60%) azoknak az aránya, akiknek ugyan van hiányzó foguk, a fogpótlás elmaradt. A lakosság csaknem harmadának pedig folyamatosan akad kezeletlen szuvas, lyukas foga.
Olvasóink szerint
Nem reprezentatív házi felmérésünk szerint legtöbben napi két alkalommal mosnak fogat, jellemzően reggel és este. Sokak szerint az étkezések utáni fogmosás is kötelező, mások viszont óránként járnak a mosdóba szájápolás céljából. Természetesen nem lehet általánosítani, hiszen a korosztály, az evési, ivási szokások is befolyásolják ezt.
Mégis, a fogorvosok által javasoltakat érdemes figyelembe venni. Az egészséges fogsorral rendelkező embernek elégséges, ha naponta kétszer megmossa a fogát, vagyis reggel és este. Az esti fogmosás különösen fontos, hiszen alvás közben a szájban szaporodó baktériumok és az ételmaradékok erjedése egyenes út a fogszuvasodás felé.
Sokszor mossuk, mégis romlik a fogunk?
Mossuk, de vajon hogyan? Nemzetközi felmérések szerint négy felnőttből három rosszul ápolja a fogát. A dentálhigiénikusok szeme nem rebben, amikor valaki lelkesen beszámol napi háromszori fogmosásról, ám a fogak állapota korántsem rózsás… ennek oka részben a helytelen fogmosási szokásokban rejlik: nem elegendő lepedéket távolítunk el a fogainkról. A szánkban levő baktériumok a táplálkozással bevitt cukrokat szétbontják, és savakká alakítják. Ha az étel szacharózt tartalmaz, akkor az a baktériumok számára táplálékot jelent, ez a folyamat pedig savakat képez, ami a fogak zománcának károsodásához, ezáltal fogszuvasodáshoz vezethet.
Miért mondják azt, hogy a fog egy „góc” a szervezetben?
Elgondolkodtál már azon, hogy egy egyszerű gyulladás okának keresése közben miért küldött fogorvoshoz a belgyógyász? Ha rossz a szájhigiénia, az baktériumok felhalmozódásához vezethet az ínyen és a fogak között. Ennek hatására betegséget okozó kórokozók juthatnak a véráramba, ami végül gyulladáshoz vezet.
Meglepő lehet, de a közelmúltban számos nemzetközi kutatás látott napvilágot a fogak és a szívproblémák közötti párhuzamról. Egy ilyen vizsgálatban több mint 160 ezer 40 és 79 év közötti személyt választottak ki véletlenszerűen, és elemezték fogmosási szokásaik változását tíz éven keresztül. Adatokat gyűjtöttek azokról, akik kétszer, illetve háromszor mostak fogat, majd rögzítették és felhasználták a foghigiénia és a szív egészsége közötti kapcsolat feltérképezésére. Az eredmény azt mutatta, hogy azoknál, akik naponta háromszor szoktak helyesen fogat mosni, kisebb volt a szívelégtelenség kockázata, mint azoknál, akik naponta kétszer vagy kevesebbszer mostak fogat. Egészen pontosan 12 százalékkal alacsonyabb volt a pitvarfibrilláció megjelenése, amelyet leginkább a szívelégtelenség okának tulajdonítanak. Tehát az egészségesebb szájhigiénia – a gyakori fogmosással és a helyes fogtisztítással – csökkentheti a pitvarfibrilláció és a szívelégtelenség kockázatát.
Gyakorlati útmutató a rendelőben
Nyilván ha a fogsorunk hibátlan, és egészségesek
vagyunk, kevésbé gondolkodunk el szájhigiéniánk helyességéről. Ugyanakkor az éves
rendes fogorvosi látogatásunk során még mi is kaphatunk hasznos gyakorlati tanácsokat.
