Pótlás: minél előbb!
Ha ötszáz évvel ezelőtt élete derekára valakinek húsz foga hiányzott, akkor nyilván úgy is maradt haláláig, fele sincs fogsorral, többnyire még maga a király is, nem is beszélve a szegény jobbágyemberről. Bár már a legrégibb időkben is kísérleteztek azzal, hogyan lehetne valamivel pótolni a hiányzó fogakat, de igazán megbízható megoldást erre csak a múlt században találtak.
A középkorban próbáltak állatok agyaraiból fogpótlást faragni, sőt elhunytak (pl. kivégzett bűnözők) fogait is felhasználták, úrhölgyek gyöngyöt, vagy pici tamponszerű textiltekercset szorítottak a foghiány helyére, de egyik sem bizonyult megfelelőnek. Ma már azonban többféle lehetőség is van a fogprotézisre, egyre jobb minőségben, egyre "élethűbb", az eredetiekhez egyre inkább hasonlító, sőt, nemegyszer annál sokkal esztétikusabb kivitelben készülnek ezek.
A páciens érdeke, hogy ha az eredeti fogát bármely okból elvesztette (el kellett távolítani, lepusztult vagy kitört), minél előbb kérje a pótlását. Nemcsak esztétikai szempontból sürgős (bár az is fontos, hiszen a hiányos fogsor, netán a teljes foghiány miatt beesett arc jelentősen idősebbnek mutatja az illetőt), hanem elsősorban az alaposabb rágása, egészséges emésztése, hibátlan hangképzése érdekében is. Ráadásul, ha túl sokat vár vele, akkor a foghiány melletti fogak megdőlhetnek, megváltoztatják a helyzetüket, amivel megváltozik a harapás is, így a szemben lévő fogak is könnyen pusztulásnak indulnak.
Egy, kettő, több...
A megfelelő fogpótlási mód és forma kiválasztását a kezelő fogorvossal közösen dönti el a páciens. Ha csak egyetlen fog hiányzik a sorból, és még a gyökere ép, akkor a fog "felépíthető", koronával helyreállítható. Ha teljesen el kellett távolítani, akkor fogbeültetésre, implantálásra is sor kerülhet, vagy rögzített fogpótlással, a szomszédos fogakra mint pillérekre erősített híddal oldják meg. Ilyenkor a foghiányt határoló fogakat csiszolással előkészítik, majd lenyomatot vesznek róluk, mely alapján a fogtechnikai laboratóriumban elkészülhet a híd. A pillér (tartó) fogakra felragasztva hosszú évekig zavartalanul használható egy-egy ilyen fixen rögzített fogmű.
Ha kettő vagy több fog hiányzik egymás mellett, több pillérre is szükség van, ezekben az esetekben implantátummal osztják meg az áthidalnivaló távolságot. Ez egy titánból készült, az álcsonthoz sebészetileg rögzített mesterséges foggyökér, csavar, amely szilárdan tartja a ráhelyezett műfogat vagy hidat. Az implantátumokkal rögzített fogsorok és hidak stabilabbak, biztonságosan illeszkednek, nem mozognak a szájban, ami evés és beszéd közben előnyösebb, és a viselőnek természetesebb érzést, nagyobb magabiztosságot ad.
Fix vagy kivehető
Ha a páciensnek nem maradt elegendő foga, vagy azok nem elég erősek ahhoz, hogy rögzített fogpótlás, vagyis ún. híd beépítésére tartópillérként alkalmasak legyenek, esetleg teljes a foghiánya, akkor kivehető fogpótlás készíttetése mellett is dönthet az orvos. (Magyarországon hagyományosan a kivehető fogpótlás kapta a protézis nevet, míg más országokban a rögzített hidakat is annak tekintik, hiszen azok is egy elvesztett testrészt pótolnak.) A kivehető fogműveket - például tisztításra - a páciens saját maga, fogorvos közreműködése nélkül is el tudja távolítani a szájából. Ezek részleges pótlás esetében fémkapcsokkal csatlakoznak a megmaradt fogakhoz, a teljes protézist pedig a szájpadlásra való pontos felfekvés, a nyomásviszonyok tartják a helyén.
Részleges, teljes
A fogprotézisek, pótlások két fő típusa a teljes és a részleges fogsor. A teljes fogsor helyettesíti az összes fogat a felső vagy az alsó állkapcson. Fogtechnikai laboratóriumban készítik el, egyedi, személyre szabott formában, a fogorvos által levett lenyomat alapján. Felső fogsor esetén a teljes protézis hússzínű műanyag alapja befedi az egész szájpadlást, az alsó fogsor pedig patkó alakban simul az ínyre.
A részleges fogsorral pótolják a hiányzó fogakat, ha nem minden fog pusztult el. A kivehető, részleges fogsor egy fémvázra van rögzítve, készülhet teljesen műanyagból vagy fém és műanyag kombinációjából, és fémkapcsokkal illeszkedik a természetes fogakhoz. Ezek a kapcsok a lehetőség szerint diszkrétek, alig észrevehetők, de azért az elhelyezkedésüktől függően szájnyitáskor, nevetéskor esetleg látszhatnak. Mivel a kapcsok hosszabb távon károsíthatják azokat a természetes fogakat, amelyekre kapcsolódnak, ezért előfordul, hogy kombinálják a rögzített és a kivehető fogpótlást. Ilyenkor a megmaradt természetes fogakhoz rögzített pótlások (korona, híd) csatlakoznak, és azokhoz kapcsolódik a kivehető protézis. Ez a megoldás védi az eredeti fogakat. A részleges fogsorok esetén különösen nagy gonddal választják ki a pótfogak színét, hogy az a lehető legnagyobb összhangban legyen a természetes fogak színével. A részleges, kivehető fogpótlások készülhetnek teljesen műanyagból, illetve kobalt-króm ötvözet fémvázra épített műanyagból is.
