Ha hiányos a gyöngysor...
Baleset, törés vagy a fog végleges romlása, kényszerű eltávolítása miatt sokan élnek foghiánnyal. Számos esetben, különösen, ha hátul, vagyis nem feltűnő, esztétikailag kevésbé zavaró módon hiányzik foguk, nem is sietnek a pótlással. Pedig az egyes hiányok is nagy kárt tudnak okozni, hiszen a kiesett foggal szomszédos fogak stabilitása meggyengül, helyzetük megváltozik (közelebb kerül a két fog egymáshoz, ki is lazulhat, bedőlhet), így minél később szánja rá magát majd az illető a fogai rendbe tételére, annál nehezebb, költségesebb lesz majd a beavatkozás.
A látható foghiány mindig sok évvel öregíti az érintettet, de még az elülső fronton lévő fogak esetében sem csak esztétikai kérdésről van szó, hiszen a fogaknak az alapos rágás, a táplálék megfelelő előkészítése mellett fontos szerepe van például az artikulációban is.
Tejfogak törése
Gyermekkorban nem ritkák a balesetből adódó fogsérülések: a kisgyermekek olyan szerencsétlenül tudnak elesni, vagy a nagyobbak a kerékpárról leesni, hogy könnyen egy-két (elülső) foguk bánja. "Ez csak tejfog, ezért nem kár, majd kinő"- mondják sokan ilyenkor, nagyon helytelenül. A fogsérülésekkel minden esetben érdemes fogorvoshoz menni, hacsak lehet, a kitört foggal vagy fogdarabbal együtt. Ennek visszahelyezésére, életben tartására ugyanis megvan az esély, különösen, ha tejben vagy nyálban áztatva visszük el a fogorvoshoz.
A tejfogak törésekor nem is annyira a fog megmentése a legfontosabb, hanem a maradandó fog csírájának védelme, hogy a szomszédos fogak ne foglalják el a helyét, és a maradandó fog zavartalanul fejlődhessen majd. Ezért a tejfog visszahelyezésével nem minden esetben próbálkoznak meg, nehogy azáltal is sérüljön a csíra, de a későbbi, maradandó fog védelmében ilyenkor is lehet tenni, például a két szomszédos fogat rögzíteni, hogy ne mozduljanak el a kiesett irányába.
Ne maradjon hiány!
A fogváltás utáni, maradandó fogak törése, kiesése esetében mindent meg kell próbálni a megmentésükért. Régebben erre csak akkor volt esély, ha sikerült az eredeti fogat megtalálni, tejben vagy nyálban "életben tartva" bevinni a szakorvoshoz, aki visszatette, rögzítette azt. Ha ez nem sikerült, ideiglenes, majd később végleges protézissel pótolták.
Ma már olyan új módszerek is vannak a kitört, megrepedt vagy kilazult fogak újbóli felépítésére, visszarögzítésére, amelyekkel ezek a fogak nagy eséllyel megmenthetők, illetve igen jó minőségben pótolhatók.
A CEREC nevet viselő eljárás lényege, hogy számítógép segítségével készítik el a pótlandó fog háromdimenziós tervét, majd ehhez egy marókészüléket kapcsolva csiszolják ki a kerámia fogtestet, ami beragasztva így tökéletesen illeszkedik a páciens foggyökeréhez, illetve fogsorába. Újjáépíthetők a törött fogak nagy szilárdságú kompozit anyagból, azaz ásványi összetevőt tartalmazó műgyantából is, egyetlen kezelés alatt is. Egyesült Államokban már bevezették ezekre a fogtöréses esetekre a GlasSpan egyszer használatos baleseti készletet, amelynek segítségével akár tíz perc alatt is elvégezhető a fogrögzítés: üvegszál fonatokkal megerősített műgyantával kötik a laza vagy kitört fogat a szomszéd fogakhoz.
Pótlás, beültetés
A letört, csorbult fogak fényre keményedő anyagból kiegészíthetők, illetve koronával erősíthetők, híddal is pótolhatók. Koronának azt a rögzített fogpótlást nevezik, amely a lecsiszolt vagy felépített fogra illetve implantátumra van rögzítve. A híd a két szomszédos fogra mint pillérre támaszkodva (ha azok alkalmasak erre) pótolja, "áthidalja" a hiányzó fogat. Csapos fogpótlásnak nevezik azt az eljárást, amelyet akkor alkalmaznak, ha a fog koronája annyira megsérült, hogy nem alkalmas korona készítésére. Ez esetben a gyökércsatornát az idegek eltávolítása után kifúrják, és az abba helyezik a csapos műcsonkot, amelyre kerülhet aztán a korona.
Ha csak egyetlen fog hiányzik a sorból, egyes beültetésre, illetve híddal való pótlásra is lehetőség van. Az implantátum a foggyökeret helyettesíti: egy titánból készült kettős csavar, amelynek külső része az állcsonthoz rögzíti, belső csavarja nyélként tartja a fogat. Behelyezése általában több ülést és két műtétet igényel, az első műtét, az íny felvágása és a csavar behelyezése után három hónap sebgyógyulási időt kivárnak, majd utána csavarozzák rá a műfogat. Van ma már olyan módszer is, egy göteborgi központú cégé, amely egyetlen műtét alkalmával helyezi be az implantátumot és az arra helyezett koronát vagy hidat is. Ez esetben CT-felvétel és számítógéppel vezérelt modellezés segíti a minél pontosabb tervezést és a minél kisebb feltárással járó behelyezést.
A minél esztétikusabb kivitelezésre törekedve egyre újabb anyagok jelennek meg a fogművek készítésénél. A korona lehet kerámia és műanyag leplezésű, attól függően, hogy a lecsiszolt fogra kerülő speciális fémsapkát a fog színével megegyező kerámiával leplezik, vagy a fémsapkára fényre keményedő műanyag alapú anyag kerül. A hátsó fogakra fogászati aranyból is készülhet leplezés nélküli rögzített fogpótlás. A fémmentes kerámia korona vagy híd természetes hatású, több fajtája van: préskerámia korona, cirkónium oxid kerámia, kerámia inlay.
A préskerámia korona nem fémvázra készül, így a kerámia magas fényáteresztő képessége miatt az igen magas esztétikai követelményeknek is megfelel, és allergiás reakciókat is ritkán vált ki. A cirkónium oxid kerámia a fémmentes fogpótlás csúcstechnológiája. A fémet ez esetben a cirkónium oxid helyettesíti, ebből készül a váz. A váz és a leplező anyag színe megegyezik, így tökéletes esztétikai hatás érhető el. A CAD/CAM eljárás azt jelenti, hogy a fogakról vett lenyomatot a fogorvos beszkenneli, számítógép kifaragja a vázat cirkóniumból. Erre a vázra kerül rá a porcelán leplezés.
A kerámia inlay rendkívül esztétikus. Egy speciális fogászati ragasztóanyaggal rögzül a betét a fogba, amellyel egy egységet képez, megvédi és erősíti a megmaradt fogszövetet. Az inlay-vel rögzített hidak előnye, hogy a foghiányt határoló fogakat nem kell lecsiszolni, hanem a középen lévő hídtagot a két szomszédos fogban tömésszerűen elhelyezkedő inlay-k tartják.