Az egészségügyi ellátással kapcsolatban évtizedes gyakorlat formálta gondolkodásmódunkat. A hangsúly a kórházi, klinikai ellátáson volt, a bajt a betegséget gyógyítani kellett, a megelőzés háttérbe szorult. Nem számolta senki, hogy mibe kerül, sem orvos sem a beteg nem tudta, hogy egy-egy beavatkozás hány forint, hiszen a gyógyszerek is nagyon sokáig "fillérekbe" kerültek. Igaz volt ez minden orvosi szakterületre, így a fogászati ellátásra is.
A gazdaságban mutatkozó intő jelek azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy meg kell szűnnie a féktelen költekezésnek, tudnunk kell az élet minden területén a dolgok, a tárgyak, a szolgáltatások valódi értékét és árát.
A termelői ágazatokban a mérés könnyebb volt, de ki kellett alakítani az egészségügyben is a mérő (számoló) rendszert, megjelent az új - mindannyiunk által ismert - finanszírozási rendszer. Szinte pillanatok alatt bebizonyosodott, hogy nagyon drága a kórházi ellátás, hogy érthetetlenül költséges a betegség kezelése, gyógyítása. Nagyságrenddel olcsóbb, ha megelőzzük a bajt, a betegséget.
Ez nem új gondolat, hiszen a gazdag, tehetős országok gyakorlatában a prevenció kitüntetett szerepet kap már nagyon régen. A megelőzés hatékony módszere a szűrővizsgálatok bevezetése. Statisztikusok ki tudják számolni, hogy a különböző betegségcsoportokra kialakított vizsgálat szűrőjén fennakadt potenciális betegek mennyibe kerülnek, ha a betegségük kialakul és azt gyógyítani kell. Az is kiszámolható, hogy mennyi az elmaradt haszon, azaz, hogy mennyi értéket nem termel meg a beteggé vált dolgozó.
Hozzánk is eljutott a felhívás az egészséges életmódra, az egészséges táplálkozásra, a buzdítás arra, hogy törődjünk többet egészségünkkel. Tagadhatatlan, hogy számos honfitársunk megértette ennek jelentőségét, és hajlandó is ennek eleget tenni.
Túllépve az általánosságokon, a fogászati ellátás területén is, minden túlzás nélkül kimondható, hogy óriási szerepe van a megelőzésnek. Nemcsak azért, mert a szájba tekintő fogorvos meglátja a kezdődő szuvasodás jeleit, hanem megállapítja mely gyermeknek van szüksége fogszabályozó kezelésre, és felfedezi a különböző szájüregi betegségekre utaló szimptómákat is. Egy magyar 18 éves ( gyermeknek ) háromszor annyi rossz foga van, mint az EU valamely országában élő hasonló korúnak. A fogazati anomáliák és a harapási rendellenességek elhárítása - figyelembe véve megjelenésük gyakoriságát - a fogászati prevenció egyik legnagyobb anyagi ráfordítást igénylő feladata volna. A "rossz fogállás" számos következményes megbetegedés (pl. beszédzavar, állkapocs izületi problémák, fogszuvasodás, és fogágybetegségek) létrejöttében is főszereplő lehet.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A fogszabályozó kezeléseket elsődleges prevenciós feladatnak tekinthetjük. Mindenki előtt világos, hogy kisebb fájdalom és költség mind a beteg mind az orvos számára a fogak konzervatív kezelése, mint azok eltávolítása és pótlása. Egészségügy kultúránkhoz hozzátartozik, hogy fogunk, szánk gondozott, ápolt legyen. Nem jelenthet senki számára nagy terhet, hogy elmenjen a fogorvoshoz, és ellenőriztesse a fogai állapotát, hiszen csak nyerhet vele. Időben felfedezhető a baj, és időben orvosolható is. Szerencsére a fog és szájbetegségek zömmel nem igényelnek sürgősségi beavatkozást, a kezelés mind időben, mind anyagilag tervezhető. A fogorvos részére is kedvező ha a paciensek rendszeres kontrollon jelenek meg. Ugyancsak ismert mindenki előtt, hogy a fogak a száj egészsége, milyen hatással van a szervezet egészségére, sorolhatnám azokat a betegségeket, amelyek hátterében egy-egy nem kezelt, elhanyagolt fog áll. Nem megengedhető, hogy Európa közepén, a húszadik század végén a magyar lakosság egészségi állapotát elrettentő példaként emlegessék. Sok-sok év kell ahhoz, míg a kedvezőtlen tendencia megfordul, de a fogászati szűrővizsgálatok egy lépést jelenthetnek a kedvező irányba.
Legjobban: