Tényleg olyan veszélyes a só?

Ha az emberek egészségéről van szó, kevés olyan téma van, ami annyira megosztaná a szakértőket, mint - a világ talán legegyszerűbb, és leggyakrabban használt "fűszere" - a só.

A legtöbb háztartásban alkalmazott konyhasó szinte minden élelmiszerben megtalálható, a gyorséttermek kínálatától a boltban vásárolható félkész és kész ételekig, és természetesen kevés olyan étel van, aminek a receptjében ne szerepelne legalább egy csipetnyi a fehér ízfokozóból.

Régi ellenség a "fehér méreg"

A sót már régóta a szívbetegségek egyik fő okozójának tartják, mivel a főként nátrium-kloridot tartalmazó konyhasó megköti a szervezetben a vizet, ami magas vérnyomáshoz vezet, ez pedig hosszú távon árt a szívnek, a veséknek, az agynak és az érrendszernek, így növelve például a szívroham vagy az agyvérzés esélyét.

A sós ételeket kívánja? Ez lehet az oka A túlzott sófogyasztás a magas vérnyomás egyik fő okozója, ezért a szakemberek számára igen érdekes lehet az a nemrégiben közzétett tanulmány, miszerint a magas vérnyomással küzdők általában kifejezetten kívánják a sós ételeket. Kattintson! Nagy Britanniában az országos sóellenes küzdelem hetén Sonia Pombo, a Consensus Action on Salt and Health (Cash) csoport kampánymenedzsere leszögezte, hogy a szigetországban az elfogyasztott ételek tehetők felelőssé a rossz egészségi állapotért és az ezekből adódó halálesetekért, méghozzá a bennük található só, telítetlen zsírsav és cukormennyiség miatt. Amerikában - egészen pontosan New Yorkban - pedig már törvény írja elő, hogy a vendéglátóipari egységeknek fel kell tüntetniük az ételeik által tartalmazott só mennyiségét.

A legsúlyosabb tévhitek a C-vitaminról

Egy, a Lancet brit orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint, ha az emberek mérsékelnék a sóbevitelt , évente akár 1,25 millióval kevesebb haláleset lenne világszerte.

A kevesebb sóbevitel csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét

A kevesebb sóbevitel csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét

Valóban méreg a konyhasó?

Pedig valójában a tudományos társadalom megosztott a só kérdésében. A Columbia Egyetem ugyanis elvégzett egy felmérést, mely során a konyhasóval kapcsolatos 269 tudományos értekezést elemeztek. Mint kiderült, ezeknek csak 54 százaléka értett egyet abban, hogy a só káros az egészségre, míg 33 százalék szerint egyáltalán nincs negatív hatása. A maradék 13 százalék a "bizonytalanok" táborába sorolható.

Akkor tehát mi az igazság? Nos, ha csak a tudósok alig több mint a fele állítja meggyőződéssel, hogy a só veszélyes, akkor az átlagember számára a döntés még sokkal nehezebb. Természetesen a só elleni harc vezetői úgy vélik, minden olyan tanulmány, ami nem azt az eredményt hozta, hogy a só életveszélyes, bizonyára nem megfelelő mérési technikával dolgozott.

A döntéshozók - lásd a New Yorki törvényt - vélhetően azon az állásponton vannak, hogy a sóbevitel csökkentése ártani nem árthat, ezért jobb biztosra menni alapon valószínűleg az 54 százalék véleményét fogják elfogadni, ami végül is érthető. Az, hogy az emberek megfogadják-e a tanácsokat, viszont már egészen más kérdés.

Mennyi sót fogyasszunk?

A nemzetközi szervezetek, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az ENSZ, a sóbevitel napi ajánlott maximumát 5-6 grammban határozták meg, így remélve a vérnyomás-emelkedéssel kapcsolatos megbetegedések számának csökkentését.

A szakemberek szerint a csökkentett sófogyasztásnak ez esetben már rövidtávon megjelennek a pozitív hatásai, de csak a magas vérnyomással küzdők esetében. Egyes kutatások ugyanis azt mutatták, hogy nagyobb a szívbetegségek kialakulásának és az ebből eredő haláleseteknek a kockázata minimális sófogyasztás esetében, összehasonlítva az átlagos mennyiséget fogyasztók eredményeivel.

A legjobb, amit tehetünk, a mérték megtartása. Ne fogyasszunk se túl sokat, de ne is hagyjuk el teljesen étrendünkből, hiszen az alacsony nátriumbevitel káros hatással lehet bizonyos kockázati tényezőkre a vérlipidek, az inzulinrezisztenia vagy a szívproblémák esetében. A szakemberek szerint, akinek nincs gond a vérnyomásával, annál nem szükséges a mennyiség csökkentése - de akinek magas, az mindenképpen fogja vissza a bevitelt.

Akárhogy is, génjeink nagyban meghatározzák bizonyos betegségek kialakulását, ilyen a vérzékenység, vagy a cisztás fibrózis , ezeken pedig változtatni nem tudunk. De vannak olyan egészségügyi problémák, amik ellen életmódunkkal és étrendünkkel sokat tehetünk. Ha ezeken pozitív irányban változtatunk, egészségesebbek leszünk és így tovább is élhetünk. Ilyen a dohányzás és az alkoholfogyasztás megszüntetése, a megfelelő étrend és a rendszeres sport beiktatása életünkbe.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +0, +5 °C
Minimum: -5, +2 °C

A ködfoltos, borongós időben kisebb havazás, hószállingózás előfordulhat, nagyobb eséllyel a nap második felében. Mérsékelt lesz az északnyugati szél, a csúcshőmérséklet 0, 5 fok között valószínű. Csütörtökön a nap első felében frontmentes lesz az idő, de a hideg, fagyos reggelen erős kopásos ízületi bántalmak is felléphetnek, illetve az eddigieknél nagyobb megfázásveszéllyel kell számolni. Napközben egyre erősebb kettősfronti tüneteket lehet majd tapasztalni, különösen a keringési panaszok és a vérnyomásproblémák válhatnak intenzívvé. A fokozottan érzékenyeknél görcsök is felléphetnek. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: