MZ/X, jelentkezz!
Bő negyven évvel ezelőtt a zseniális magyar rajzfilmsorozat, a Mézga család egyik epizódjában a kelekótya család tagjai egy alkalommal szorult helyzetbe kerültek: nem tudták mivel kínálni vacsorára érkező fontos vendégeiket. Aladár távoli leszármazottjuktól kért segítséget: Köbüki, az ük-ük-ükunoka a jövőből ételeket helyettesítő színes kis bogyókat küldött a családnak, amelyet a vendégek igen ízletesnek is találtak. Csak az volt a baj, hogy a 30. századbeli csodakapszulák sűrítve tartalmazták mindazt a tápanyagot, kalóriát, amelyet egy hagyományos étkezéssel elfogyasztunk, így a vendégek hatalmasra hízva távoztak a balul sikerült vacsoráról.
Mézgáék kalandjait Henter Izabella dietetikus idézte fel a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémiáján tartott előadásában, ezzel szemléltetve, hogy évtizedekkel ezelőtt milyen elképzelések éltek a jövő konyhájával kapcsolatban: valami tudományos alapokon nyugvó, steril dolognak képzelték, amelyben a hagyományos főzési technológiáknak már semmi szerepük nincs. - Ha egyelőre ez a változás nem is következett be, de az tény, hogy az 1968-ban készült rajzfilmepizód óta sokat változtak az ételeink, más alapanyagokat választunk és másként is készítjük el ezeket - hangzott el az előadásban. A változások egyik oka a fejlett technológia, a másik viszont a mai ember gondolkodása a táplálkozásról.
Nem sci-fi: tudomány
A színes, mesés elképzelések, találgatások a jövőről, unokáink majdani étkezési szokásairól és lehetőségeiről igen szórakoztatóak lehetnek, de ez a kérdés természetesen a tudományt is foglalkoztatja. A FAO nemrégiben konferenciát rendezett "Mi lesz a világ élelmiszer-gazdaságával 20 év múlva?" címmel. Az adatok elemzését követően kiderült, hogy szakemberek szerint a következő évtizedekben a legfontosabb élelmezési kérdés a mezőgazdasági termeléshez szükséges víz biztosítása lesz, ezt követik az egyéb kutatási irányok, változások, problémák. Egyik ilyen például a biotermékek kérdése, ahol a termesztés feltételeinek, körülményeinek biztosítása és ellenőrzése a feladat.
Nehezen megoldható problémát jelent az árnövekedés: volt például olyan év, amikor a rizs és a kukorica ára hetven százalékkal emelkedett. A szakértők nem is feltételezik, hogy a közeljövőben megváltozik ez a tendencia, így azt sem remélik, hogy belátható időn belül felszámolható lesz az éhínség. A Föld népessége átlépte a hétmilliárdos számot, és a növekedés gyorsul: 2050-re már kilencmilliárdnyian leszünk, így a lakosságnak szükséges élelmiszer mennyiségi biztosítása is egyre nagyobb feladat. Az élelmezéstudományt foglalkoztatni fogja emellett továbbra is a különleges, magas feldolgozottságú, esetleg csupán egy-egy régióra jellemző termékek kutatása, a speciális, vagyis különleges táplálkozási igényeket kielégítő és a funkcionális élelmiszerek kérdése is. A konferencia résztvevői fontosnak találták még a jövőben Kína, India importjával, a biológiai alapú energiahordozók kérdésével, a bioterror fenyegetésével kapcsolatos témákat.
Konyha vagy labor?
A globális problémák után és azok ismeretében saját kamránkat, hűtőnket, konyhánkat is vegyük górcső alá. Vajon mi alapján döntjük el majd a holnapi menüt, milyen eszközeink lesznek, mit tartunk a polcokon és mennyit? A kérdésekre biztos választ adni nem, legfeljebb csak következtetni lehet, az utóbbi évtizedek jellemző folyamatai alapján. Egyik ilyen jellemző tendencia, hogy az alapélelmiszerekből teljes egészében otthon előállított ételek részaránya csökkent a félkész vagy készételek, kényelmi termékek javára. Általában a hagyományos konyhát az életmódváltozás, az urbanizáció, a nők munkába állása stb. alaposan átváltoztatta: a fél évszázaddal korábbi, tűzhelyközpontú lakókonyhát ezerféle modern háztartási géppel felszerelt mini laboratóriumok váltották fel. Az otthoni élelmiszertárolásra a városi lakások legnagyobb része alkalmatlan, és alaposan lecsökkent a háztartás vezetésére, a főzésre, tálalásra fordítható idő is. A közétkeztetés, az ételfutár cégek és a gyorséttermek szolgáltatásai egyre kelendőbbek. Megváltoztak az alapanyagokkal, az élelmiszerekkel szemben támasztott követelmények is: feltehetően ez a folyamat a jövőben is folytatódik.
Dúsított élelmiszerek
Az utóbbi évek egyik jellemző változása az ún. funkcionális élelmiszerek térhódítása volt. Ezek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek valamilyen egészségvédő plusz adalékkal vannak kiegészítve, például különböző vitaminokkal, vagy a szervezetre kedvező hatású ásványi anyaggal (például kalciummal), rostokkal, omega-zsírsavakkal, flavonoidokkal, esetleg az immunvédelmet segítő, jótékony baktériumokkal, probiotikumokkal stb.. Ezek közt nagy arányban vannak a piacon üdítőitalok, édességek, tejtermékek, sütőipari és gabonatermékek, snackek. Ezek valószínűleg egyre népszerűbbek lesznek az elkövetkezendő időkben is, és az élelmiszertechnológia fejlődésének köszönhetően új élelmiszer-összetevők megjelenése is várható.
Nanotechnológia az élelmiszeriparban?
Nem lehetetlen! A kutatások ebbe az irányban is elindultak, a nanoméretű (a nanométer a milliméter egymilliomod része) szerkezetek és részecskék megváltoztatásával előállított első termékek már elkészültek, úgy tűnik, ez a legfejlettebb, nanotechnológia a világélelmezés részévé válhat. Azt remélik tőle, hogy a termékek ízesebbek, táplálóbbak, és olcsóbbak lesznek, így ez is hozzájárulhat a Föld élelmezési gondjainak megoldásához. Nanofehérje (nanohús) és nanosó előállítására például már volt példa, de míg az előbbi ígéretesnek bizonyult, addig a nanoízesítő nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Egyénre szabottan
A jövő élelmezéstudományának nemcsak a globális megoldásokra, hanem az egyéni megvalósulásra is oda kell figyelnie. A cél, hogy a tápanyagbeviteli ajánlások egyénre szabottak lehessenek, hiszen nem lehet ugyanaz az igénye mondjuk egy 110 kilós, kétméteres férfi szervezetének, mint egy törékeny, ötvenkilós lányénak - jegyezte meg végül Henter Izabella. Könnyen lehet, hogy egy idő múlva az ételrendeléseink is számítógépen fognak történni, valahogy úgy, hogy még azt is megszabhatjuk majd, hány százalék zsír, mennyi kalcium lehet a szendvicsünkben, és hány szem szezámmag legyen a zsemlén.
